A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1962
D.-né Jámbor Mária - Marót Miklós: A kölcsönző olvasók rétegeződésének és olvasmányainakvizsgálata a központi könyvtárban
nagyobb mértékben, mint ahány tagságát újító olvasót mi nyilvántartunk) 64%-nyi olvasó régi olvasónak vallotta magát, 11%, (32 olvasó) azt válaszolta, hogy barátai ajánlották a könyvtárat, 8%, (24 olvasó) vallotta, hogy „szüksége volt a könyvtárra,” vagy „a tudásvágy hozott el”, „magamtól jöttem” stb. Meglepően kicsiny a kerületi, szakszervezeti és más könyvtárból hozzánk került olvasók aránya, összesen 7%. Meg kell találnunk tehát azokat a módszereket, amelyekkel tudatosíthatjuk a kerületi és a szakszervezeti könyvtárosokban, hogy a magasabb szinten érdeklődő olvasókat hozzánk küldjék. 4. Az olvasók elemzéséhez hasonló érdekes tanulságokkal szolgált az olvasás részletes vizsgálata. A figyelt 300 olvasó a félév folyamán 778 alkalommal 1920 könyvet kölcsönzött. A kölcsönzési átlag egy főre így a félévben 5,7 kötet, egész évre átszámítva 11,4 kötet. Ellenőrzésül álljon itt az 1962. évi teljes forgalomból kiszámított átlag, amely 12,8 kötet volt. Egy alkalomra 2,4 kötet kölcsönzése jutott; a teljes évi forgalomban 2,2. Egy olvasó 2,5 alkalommal látogatott hozzánk, egész évre átszámítva ez 5 látogatást jelent, míg az évi jelentésben 5,6 látogatás mutatható ki. A kivitt könyvek szakok és nyelvek szerinti megoszlását összehasonlítottuk a teljes évi forgalomról készült reprezentatív felvétellel, amelyet az évi jelentés közöl, és néhány tizedszázaléknyi ingadozással azonos eredményt kaptunk. Ismeretlen volt mindeddig előttünk a kölcsönzéseknek az átlagon belül, az egyes foglalkozási csoportok szerinti megoszlása. A végzettség és az általános felkészültség valamint a jelenlegi tanulás adatainak ismeretében nem meglepő a kialakult sorrend: Értelmiségi olvasók elvisznek átlagosan évi 18,0 kötetet Pedagógus „ ii 19 „ 16,6 Nyugdíjas a 11 „ 16,0 Munkás „ )f 11 „ 10,8% Tisztviselő „ a 11 „ 9,6 Tanuló „ 11 „ 8,8 Egyetemi halig. „ 11 11 „ 8,4 Háztartásbeli “ fi 11 7,0 Alkalmazott „ 11 11 „ 6,6 Feldolgozásunk legnehezebb pontjához akkor érkeztünk el, amikor valamilyen rendszert kellett teremtenünk ahhoz, hogy az egyes olvasók vagy az olvasók különböző csoportjai által kölcsönvett könyvek kapcsolatából általánosabb érvényű következtetéseket vonhassunk le. Olvasóink többségének kérdéseinkre adott feleletei arról mindenesetre meggyőztek bennünket, hogy a tőlünk elvitt könyvek olvasmányaiknak csak egy részét alkotják, hiszen egyidejűleg más könyvtárakból is olvasnak. Világossá vált az is, hogy a különböző társadalmi és foglalkozási rétegekhez tartozó olvasóink műveltsége, felkészültsége és részben érdeklődése nem jellemző a fővárosi lakosság megfelelő rétegeinek fejlettségi szintjére. A belépés a könyvtárba és méginkább a hosszabb tagság és a rendszeres kölcsönzés már erős szelekciót jelent. Nem kértünk s így nem kaphattunk választ az olvasást motiváló tényezőkre. Következtetésekre volnánk utalva melyek pedig óhatatlanul tévutakra vinnének bennünket. Végül pedig hiányzott mindenféle kitekintés az olvasók részletesebben meghatározott munkakörére, szabadidejére és másirányú művelődési érdeklődésére. Megpróbáltunk tehát az olvasók és az olvasmányok relációja szerint néhány olyan csoportot alkotni, melyeket, — legalább is látszólag, — a jelzett ismeretlen tényezők felmérésünk szempontjából nem befolyásolnak. 8* 115
