A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1962

Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár történetéből. A Wenckheim-palota megszerzése

Az egész sajtó idézte Liber Endre (ekkor már) alpolgármester a sajtófogadáson tartott előadásának azt a megállapítását, hogy

„a 80-as években épült palota akkor 4 és fél millió forintba került”

Kőrösy József többször idézett kimutatásából tudjuk, hogy ezért az összegért a nyolcvanas években nem egy, hanem tizenegy Wenckheim palotát építhettek volna, tekintve, hogy valójában 405 000 forintba került a palota építése. Négy és fél millióból viszont csaknem a Margit-hidat (épült 1872— 1876 közt 5 millió forintért), vagy az Egyetemi Könyvtár otthonát (épült 1873— 1876 közt 713 000 forintért) plusz a New York palotát (épült 1894- ben 1 200 000 forintért), plusz a Műcsarnokot (1896-ban, 890 000 forint), plusz a Központi Egyetem palotáját (1 000 000 forint), plusz a Vígszínházát (720 000 forint), plusz a Barcsay utcai gimnázium épületét (157 830 forint) ki lehetett volna fizetni és még ebből is maradt volna „valami”. Az összehasonlító adatokkal csupán azt akartuk érzékeltetni, hogy a könyvtár felavatását is legalább olyan vaskos füllentések kísérték, mint a palota megvételét, azzal a különbséggel, hogy ekkor, 1931-ben már mindenki „belenyugodott” a fényekbe —, amint ez más hasonló visszaéléseknél történt. A főváros vezetői mégsem voltak nyugodtak, ezért emlegettek továbbra is valótlanságokat.

Az 1931. április 21-i ünnepélyes megnyitóra mindenkit meghívtak, aki „számított” Budapesten,a kormány tagjaitól le a törvényhatósági bizottság tagjaiig és a számottevőbb városi tisztviselőkig. Ripka főpolgármester, Sipőcz polgármester, Liber Endre alpolgármester, a városi tanácsnokok mellett Szily Kálmán és Blaha Károly államtitkárok, miniszteri tanácsosok, Hóman Bálint, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, felsőházi- és képviselő- házi tagok jöttek el a nagy eseményre. Persze, 1931 tavaszán a pusztító gazdasági válság mélypontján korántsem volt egészen emelkedett a hangulat, nem hangzottak el olyan hivalkodó szónoklatok, mint ahogyan ez a konjunktúra éveiben történhetett volna. Liber Endre alpolgármester megnyitó beszédében azt emelte ki, hogy a luxuspalota megszerzése nem a gazdagság, hanem a szegénység jele, mert a városnak „nem volt pénze” önálló épület emelésére. Hogy a másfél millióból könnyen megépíthettek volna egy könyvtárpalotát—, erről már cáfolat formájában sem esett szó négy évvel a vétel után. Ezzel szemben hivatalos fővárosi kiadványból tudjuk (1. „A székesfőváros múltja és jelene számokban”, a Főv. Stat. Hiv. kiadványa 1934. 301. old.), hogy 1930-ban egy kétemeletes bérház átlagos építési költsége 146 000 pengő volt, ami annyit jelentett, hogy a Wenckheim palotára költött összeg nem kevesebb mint 10 darab hasonló magasságú épület emelésére elég lett volna. Persze egy masszívabb építésű könyvtárpalota lényegesen többe kerül, az viszont nem kétséges, hogy az e célra emelt ház költségeit a másfélmillióból fedezni lehetett volna.

Sipőcz Jenő polgármester a könyvtár felavatásán mondott beszédében sem mulasztotta el, hogy elképesztően hamis képet ne fessen ez alkalomból is az ország „kulturális virágzásáról”. Azt állította, hogy a közkönyvtárak száma tekintetében Magyarország, ellentétben szegénységével, világviszonylatban is az élen jár. Mondta ezt annak ellenére, hogy Budapest városa közkönyvtárak tekintetében nemcsak az úttörő angolszász városok mögött maradt le beláthatatlan távolságban, de az akkoriban már lendületes fejlődésnek indult szovjet városok mögött is. A polgármester átsiklott azon a tényen, hogy a vezetése alatti főváros a llorthy-korszak legjobb éveiben, 1925—1929 között a hivatalos kimutatás szerint (1. „Budapest székesfőváros költségvetése” 1925— 1929-es köteteit) 16 000 pengős átlagköltséggel összesen két fiókkönyvtárat létesített (a Döbrentei-téri, később Krisztina körúti 11. számút és a Kolozsvári utcai, illetve Harmat utcai 12. számút), holott, amint ez a törvényhatósági közgyűlések anyagából is kiderül, égetően szükséges lett volna a fiókhálózat fejlesztése. Sipőcz természetesen nem utalt arra sem, amit mi e helyen pótolunk, hogy a Wenckheim palota árából nem kevesebb mint 90 (kilencven) közművelődési könyvtár alapítására futotta volna. Ezzel szemben a törvényszegések közben megszer102