A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Drechsler Ágnes: Középfokú könyvtárosképzésünk
Könyvtárunkban 1959 őszén indítottuk meg az első évfolyamot. A levelező tagozatra 44 könyvtárosunk jelentkezett. A hallgatók félévenként 3 egynapos konferencián vettek részt, előre megszabott tematika szerint. Meg kell jegyeznünk, hogy a KMK Oktatási Osztályának igen rövid idő alatt kellett a tanfolyamot előkészíteni és ez a tény kezdetben erősen éreztette hatását mind tartalmi, mind szervezeti vonatkozásban. A tananyag összeállításánál egyes tantárgyaknál túlságosan magas követelményeket szabtak meg. Mivel a jegyzetek kiadása sürgető volt, nem ellenőrizhették ezeket megfelelő módon a kibocsájtás előtt. A tanfolyamra még bizonyos kísérleti jelleg volt jellemző. Az első év folyamán az előadások és konferenciák ellátását részben az oktatási felelős, illetve saját dolgozóink, részben külső előadók segítségével oldottuk meg. Az év végén megállapítottuk, hogy a hallgatók nagyon nehéznek találták a filozófiát, mert nem volt meg hozzá a szükséges előképzettségük. A könyvtártani anyagnál az volt a probléma, hogy a Sallai—Sebestyén könyv egyes részeit a gyakorlat túlhaladta, a kiegészítésül ajánlott cikkek viszont csak hézagosán nyújtották az anyagot, beszerzésük pedig sokszor körülményes, vagy éppenséggel lehetetlen volt. A címleírás igen gyengén sikerült. Ennek oka az volt, hogy kevés volt a gyakorlatra fordított idő, s könyvtárainkban — mivel a könyvbeszerzést a könyvtárellátó útján intézik, — ilyen irányú feldolgozó munka csak kis mértékben adódik. Könyvtörténetből és könyvismeretből hiányoztak a megfelelő jegyzetek. A hibák és nehézségek ellenére az első év eredményesen zárult. A félévi 4,45-ös vizsgaátlag az év végére ugyan kb. a 4-es szintjére esett, de figyelembe kell venni, hogy a tananyag közben lényegesen bővebb lett. A tanulás eredményesebbé tétele érdekében több konferenciát, címleírási gyakorlatot és előadást kellett volna tartanunk. A magas létszámú tanfolyam nem tette lehetővé az egyes hallgatókkal való intenzívebb foglalkozást, s ezen túl a vizsgák előtti és alatti időben igen komoly zökkenőket okozott a kerületi könyvtárak kölcsönző munkájának ellátásában. Ezért új tanfolyamot csak e kétéves tanfolyam befejezése után lehetett indítani. Az évfolyam 2. tanulmányi évében már szervezettebb oktatói munkát tudtunk végezni, hiszen tapasztalataink alapján volt mit kijavítanunk. Félévenként 2x3 napos konferenciákat tartottunk a legfontosabb tárgyakból. A hallgatók rendszeresen készítettek házifeladatokat, így a konferenciák közötti időszakban is biztosítottuk a szaktanári vezetést és ellenőrzést. A KMK-ban félévenként előkészítő módszertani és szakmai továbbképző előadásokat tartottak az oktatási felelősök és a szaktanárok részére, tapasztalatcseréket szerveztek. Osztályozásból havonta adtunk gyakorlati házifeladatot, fogalmakat és konkrét könyvcímeket kellett osztályozni és szakjelzeteket kellett visszakeresni a táblázatokban. A könyvtártani házifeladatok keretében kiállítási forgatókönyvet, plakátokat kellett összeállítani, majd helyismereti gyűjtemény kialakításáról kellett beszámolót írni, végül mindenkinek el kellett készítenie könyvtára (munkahelye) évi és távlati ötéves fejlesztési tervét. Könyvismeretből más-más olvasórétegeknek, különböző célzattal készült, változó tárgykörű bibliográfiákat állítottak össze a hallgatók, bizonyos könyvekről recenzió készült. Ügy tűnt, hogy túl sok házifeladatot követeltünk. A tanuló könyvtárosok — jogosan — túlterhelésről panaszkodtak, noha a vizsgák eredménye kielégítő volt — a tananyagot csak a vizsgák előtt tudták átvenni s így kétséges, vajon maradandók lesznek-e ismereteik. Több időt kellene biztosítani a felkészülésre. Hivatalosan tanulmányi szabadságot nem tudunk biztosítani a hallgatóknak, mivel erre rendelkezés nincs, s ezenkívül ez fennakadást jelentene a könyvtárak folyamatos munkájában, de könyvtárunk igyekezett — lehetőségeinken belül — bizonyos kedvezményekkel segíteni a tanulókat. A szombati, úgynevezett tanulónapokból — vizsgák előtt — hat napot kötetlenül odahaza, vagy a könyvtárban tanulásra fordíthattak a hallgatók. A többi tanulónapokon, beleértve az idegen nyelv tanulását is, négy órát foglalkozhattak a tananyaggal. A vizsgák során úgy láttuk, hogy a gyakorlati könyvtártan és a könyvtörténet sok kérdése a hallgatók számára csak papírosízü bevágott anyag, nem ismerik a gyakorlatot. Nem ismerik például a nagy könyvtárak munkaszervezetét, a könyv előállításának technikai szakaszait, a bibliográfiák és módszertani útmutatók gyakorlati felhasználását. Helyes lenne egy-két nagykönyvtár munkáját szervezett formában megismerni, meglátogatni egy-egy nyomdát, könyvkötészetet, esetleg papírgyárat. 16* - 22 239
