A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961

Drechsler Ágnes: Középfokú könyvtárosképzésünk

használta az első évfolyam, pedig ez a könyv mindenképpen alkalmatlan volt arra, hogy tankönyvnek használják, különösen középfokon. A rengeteg adat között a fejlődés általános összefüggései elvesztek. Helyette olyan jegyzetet kellene készíteni, amely röviden, néhány példával megvilágítva a fejlődést nagy vonalakban mutatja be. Bővebben kell viszont a szocialista országok könyvtárügyének helyzetével foglalkozni. — Az anyag összeszedése a különböző cikkekből a magyar történeti résznél volt a legnehezebb. A tudományos színvonalú magyar könyvtártörténet még nem készült el, de elképzelhető olyan rövid jegyzet összeállítása, amely a régebbi századoknál csak vázlatszerűségre szorítkozna és részletesebben csak az utolsó másfél századdal foglalkozna, különösen a mai helyzettel. Az új évfolyamnál ez a tárgy már nem szerepel külön, (kivéve a nappali tagozatot), beolvadt a könyvtártan első félévi anyagába.

Bibliográfia. A tantárgy szerkezeti felépítése : bibliográfiai alapfogalmak, a bibliográfia fajtái. A magyar nemzeti bibliográfia. Bibliográfiaszerkesztési alapismeretek. Természetesen különbséget teszünk a ma is használatos és a csak történeti szempontból szükséges bibliográfiák ismeretének foka között. Tankönyv és használható irodalom nem lévén, jegyzeteket használtak a hallgatók. A második félévtől ez a tárgy már mint

Könyvismeret szerepel. A könyvtárosi munkának egyik előfeltétele ugyanis a könyvek közötti tájékozottság. Ez tartalmi könyvismeretet feltételez. Mindenekelőtt nagy vonalakban meg kell ismertetni azt a területet, amelyre a könyvek vonatkoznak. Az egyes könyvcsoportok előtt a középiskolás ismeretekre alapozva, összefoglalót adunk a tudományág vagy művészet egészéről, történetéről. A könyvekről csupán rövid ismertetések vannak a jegyzetben, útmutatásul az egyéni feldolgozáshoz. Legalább fogalmi szinten ismerni kell a hallgatónak azokat a tudományágakat is, amelyek nem tartoznak a könyvtár szorosan vett gyűjtőkörébe. A tantárgy kialakításában — hazai tapasztalatok nem lévén — idegen példák nyomán kellett elindulni. Nehézséget jelent, hogy az egyes anyagrészeket legtöbbször nem könyvtári szakemberek állítják össze, ezért nem eléggé egységesek és sokszor nem veszik figyelembe a speciális könyvtárosi nézőpontot. Ha azonban sikerül majd jól kidolgozni a tárgyat, több szempontból is hasznos lesz: feltárja az emberi ismeretanyag részei között levő helyes összefüggéseket, ezzel is igyekszünk változtatni könyvtárosaink egyoldalú humán beállítottságán; megalapozza a szakozói munkát, ha a tudományokat — az ETO-val ellentétben — egymással való szerves kapcsolódásban mutatja be; a közművelődési könyvtárban szükséges könyvanyag ismerete hozzásegít az olvasószolgálati feladatok tudatosabb, színvonalasabb ellátásához. A tantárgy felosztása: 1. történeti és elméleti bevezetés, 2. természettudományok, műszaki tudományok, mezőgazdaság, egészségügy. 3. Társadalomtudományok, történelem.

4. Művészetek és szépirodalom. 5. Szakosodás irodalmi területek szerint.

Neveléslélektan. Alapismeretek. Alkalmazásuk a könyvtári munkában.

Fentiekhez kiegészítő tantárgyként a következő anyag csatlakozik :

Nyelvismeret. Mind az öt félévben szabadon választva orosz, német, angol, francia nyelv között a „Tanuljunk nyelveket” című sorozat megfelelő 1. kötetének a megtanulása szerepel, ezenkívül szakszövegfordítás gyakorlása. Meggondolandó, hogy a vizsgakövetelmények között szerepeljen-e magyar szöveg idegen nyelvre fordítása is. Passzív nyelvtudásról kellő bizonyíték, ha csak idegen szöveg fordítását követeljük meg. A hallgatóknak nagy nehézséget okoz ez a tantárgy, mivel elsajátítása rendszeres, egyéni, otthoni felkészülést és tanfolyamon történő oktatást kíván meg, s ezeket a feltételeket nem tudják általában megnyugtató módon biztosítani.

Gépírás. Az eredeti előírás szerint a tízujjas vakírás elsajátítása a cél. Véleményünk szerint ez ilyen formában nem követelhető meg, mert ehhez tanfolyamra kellene beiratkozni és naponta órák hosszat gyakorolni, amit dolgozó emberek nem tudnak megvalósítani. Autodidakta módon viszonylagos sebesség elérését kell megtanulni.

238