A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961

Szelestey Gyuláné: Könyvtáros továbbképzés könyvtárunkban

3. NYELV- ÉS KÖNYVTÁRTECHNIKAI TANFOLYAMAINK A felszabadulás óta a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentősen támogatta a könyv­tárosokat nyelvtudásuk kiegészítésében. A nyelvtanfolyamok munkaidőben folytak — a többi oktatási formához hasonlóan — és nagyszámú dolgozónk vett bennük részt. A különböző nyelvű tanfolyamok indítása jelentkezés alapján történt és az orosz nyelvű tanfolyamok ki­vételével a költségek a hallgatókat terhelték. A felszabadulás után komoly érdeklődés mutatkozott az orosz nyelvű tanfolyamok iránt, amit alátámasztott a cirillbetűk ismerete iránti törekvés. Különböző színvonalú orosz nyelvű tanfolyamaink a felszabadulás óta minden évben folytak. A többi nyelvek között — a német nyelv szinte általános ismerete mellett — első helyen az angol állott. Ebből évente 3—4 különböző színvonalú tanfolyam indult meg. Végül indul­tak még német és francia nyelvű tanfolyamok is kisebb számban. Általában elmondható, hogy évente 6—10 nyelvtanfolyam indult és folyt le a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. Sokan lelkiismeretesen tanultak és elsajátítottak egy vagy több nyelvet. Az utóbbi években azonban a nyelvtanulás nem folyt kielégítően. Nagy volt a lemorzsolódás is, sokan többször is jelentkeztek egy-egy típusú tanfolyamra, de újból és újból elmaradtak róla. Tekintettel arra, hogy a különböző időben és különböző helyen tartott nyelvórák egyrészt ellenőrizhetetlenségük miatt komoly munkafegyelmi lazulások forrásai voltak, másrészt zavarták az ideológiai és szakmai tanulásra engedélyezett időt, (anélkül, hogy a csoportok komoly eredményt tudtak volna felmutatni a nyelvtanulás terén) az 1960/61-es oktatási évben a nyelvtanulás már munkaidőn kívül folyt és így szer­vezetten nem foglalkoztunk vele. Külön kell még beszélnünk itt a könyvtári tevékenységgel kapcsolatos technikai tan­folyamokról. 1955-ben és 1956-ban szerveztünk könyvtárírási tanfolyamot. A tanfolyamon kataló­gusírást, könyvtári felirat és plakátírást tanítottunk 6—6 heti időtartam alatt. E tanfolya­mok (melyeknek fő feladata a katalógus-cédulák írásának oktatása volt) szükségessége csökkent azután, hogy 1957 után a központhoz visszakerült kerületi könyvtárak mindegyike kapott írógépet s így a katalógusírást gépesítettük. Végül e területben soroljuk fel az 1957-ben indított filmvetítői tanfolyamot, amelynek célja a könyvtárak rendezvényeinek programjában szereplő filmelőadások önálló levezetése volt. E tanfolyamnak 16 könyvtáros hallgatója volt. A jelenlegi szükségletre való tekin­tettel a tanfolyamot a közeljövőben újra megrendezzük. III. A raktárkezelők szakmai és politikai képzése Nem tartoznak ugyan a könyvtárosképzés keretébe a könyvraktárkezelők — és leg­utóbb a takarítónők — számára szervezett tanfolyamok, mégis itt kell beszélnünk róla, mint a könyvtári szolgáltatás előbbrevitelét és a könyvtári dolgozók ideológiai fejlesztését szolgáló tevékenységről. A Horthy-időszak Fővárosi könyvtárában semmit sem törődtek a könyvtári segédszemélyzet oktatásával; a felszabadulás után azonban itt is gyökeresen megváltozott a helyzet. Részben e dolgozók ismereteinek, világnézetének és szakmai tudá­sának továbbfejlesztése volt itt a cél, részben — de nem utolsósorban — az a tudatos törek­vés hatotta át a könyvtár vezetőségét, hogy e dolgozók legfejlődőképesebbjeit könyvtáro­sokká képezzék át. Ez utóbbi törekvést nagyrészt előmozdították a raktárkezelők részére tartott tanfolyamok, ahol a legrátermettebbek kitűntek előrehaladásukkal (s nem is utolsó­sorban a politikai szemináriumokon). Ez utóbbiak átképzéséről a könyvtárostanfolyamok és az esti iskolák (gimnáziumok, főiskolák) gondoskodtak. Könyvtárunkban jelenleg is több mint 10 ilyen — a raktárkezelők közül átképzett — könyvtáros működik és ma is kitűnően megállják helyüket. A felszabadulás utáni években rögtön megindultak a központi könyvtárban a raktár­232 4

Next

/
Thumbnails
Contents