A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961

Szelestey Gyuláné: Könyvtáros továbbképzés könyvtárunkban

kezelői tanfolyamok. Jelentőségét dokumentálja az is, hogy az elsőket maga a fiókközpont vezetője, a könyvtár későbbi igazgatóhelyettese, Solti Andrásné vezette. E tanfolyamok kezdetben csupán politikaiak voltak, s később vették fel tematikájukba a szakmai (raktár- kezelői, könyvkötői stb.) ismereteket. A későbbiek során bekapcsoltuk legjobb raktári dolgozóinkat az OSzK továbbképző oktatásába is. Ezek közül egyik raktárkezelőnk dicsérő oklevelet is kapott. Folyamatosan mindinkább bekapcsoltuk az oktatásba a kerületi könyvtárak raktár- kezelőit is. így különösen az 1955/56-os tanévben vált szélessé ez utóbbiak oktatása, amikor a 7 „tantárgyat” felölelő tanfolyamon 42 kerületi raktárkezelő vett részt. Az ellenforradalom után fokozódott a raktárkezelők továbbképzésére tett erőfeszítés; az 1961/62-es tanévben pedig e dolgozók mellett bekapcsoltuk az oktatásba a központ takarítónőit is. E tanfolyamok gerince politikai — aktuális kül- és belpolitikai eseményeket ismertető előadássorozat, de anyagába tartoznak közismereti előadások is. Itt is kiemeli e népes (kb. 62 dolgozót felölelő) munkásállományunk oktatásának jelentőségét az, hogy a tanfolyamot az intézet igazgatója vezeti. Az 1961/1962-es évben a tanfolyam anyaga az SZKP XXII. Kongresszusának részletes ismertetése volt. Ezt a világnézeti oktatást egészítette ki az 1958-as—60-as években a központi raktár- kezelők részére a nyilvános szolgálat vezetője és más dolgozóink által tartott szakmai (elmé­leti és gyakorlati) ismereteket közlő tanfolyam. IV. Könyvtárosképzésünk eredménye a számok tükrében A könyvtár vezetősége — tudatában a könyvtárosok túlterheltségének — szakmai és ideológiai továbbfejlődésük érdekében 1958-ban jelentős kedvezmény nyújtásra határozta el magát. Engedélyezte, hogy minden hét szombatját a könyvtárosok önképzésre, illetve képzésükre hsználhassák fel. Ez lehetővé tette, hogy a könyvtárosok — a központban és a hálózatban egyaránt — szombatonként lépést tartva az irodalmi és szakirodalmi ese­ményekkel, az aktuális folyóiratcikkeket tanulmányozhassák, másrészt, hogy a tanfolyamok időpontját a szombati napra tömöríthessük. Sajnálatos, hogy a hálózat egyes könyvtárai­nak vezetői ezt a kedvezményt (a könyvtári munka zsúfoltsága miatt) nemegyszer meg­vonják dolgozóiktól. (Véleményünk szerint hasznos lenne e kérdésben is az egyöntetűséget és minden könyvtáros azonos jogait biztosítani azáltal, hogy vagy mindenki számára köte­lezővé tegyük a szombati kedvezményt, vagy — ha erre lehetőség nincs — egységesen meg­szüntessük azt. Talán segítene az előbbi megoldás biztosításában a szombati kedvezményt igénybe nem vevő könyvtárak munkamódszerének felülvizsgálata is.) A könyvtárosok a szombati olvasmányaikról olvasónaplót kötelesek vezetni, amelyet a könyvtárvezető — vagy a központban az osztályvezető — tartozik ellenőrizni. Foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy munkaidőn belül (szombaton és az előadások időszakában) mennyi időt fordítanak könyvtárosaink tanulásra, illetve olvasásra. A háló­zati könyvtárosok 1959/60-ban munkaidejüknek 9,9%-át, 1960/61-ben pedig már keveseb­bet, 8,6%-át töltötték tanulással. Csupán a szombati időkedvezmény 10% lenne, ezenkívül 1 %-ot képviselnek a szerdai, havi egyszer tartott előadások is, ami együttesen 11 %-ra rúgna. A fenti csökkenő % számok egyben a szombati időkedvezmény csökkenő kihasználását jelentik. A könyvtárosnak lépést kell tartania a megjelenő új könyvek (szép- és ismeretterjesztő irodalom) anyagával is. Megvizsgáltuk ezért, hogy mit és mennyit olvastak a könyvtárosok egy hónap alatt. 1960 májusában 169 leér. könyvtáros összesen 1127 müvet olvasott el; átla­gosan tehát 6,6 kötetet. Ebből 800 mű (71%) szépirodalom, 278 mű (24,1%) pedig ismeret- terjesztő, a többi gyermekirodalom. A csaknem 7-es átlagot rontották a kirívó aránytalansá- ságok, (volt aki összesen 3 könyvet olvasott el egy hónap alatt, mások pedig 14, 16, 18, sőt 20 könyv elolvasását jelentették.) és az a körülmény, hogy az ideológiai és természettudomá­nyos irodalom olvasottsága mélyen alatta maradt az olvasók ideológiai és természettudomá­nyos érdeklődésének. 233

Next

/
Thumbnails
Contents