A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961

Dobos Piroska: Szabadpolc-rendszer a kerületi könyvtárakban

polcra helyezésben. A sorrend itt: Társadalomtudomány, ezen belül filozófia, jog, közigazgatás, közgazdaság, történelem és az időszerű események irodalma. Pedagógia, pszichológia, népművelés. Irodalomtudomány, művészet, nyelvtudomány. Földrajz, honismeret. Matematika, természettudomány, orvostudomány. Technika ipar, kereskedelem, közlekedés. Mező- gazdaság, erdőgazdaság, halászat. Végül egyéb szakirodalom. Akár a Szovjetunióban alkalmazott, akár az NDK-ban rendszeresített felosztást alkalmaznánk, jobban követnénk az olvasók érdeklődési körét, politikai, kultúrpolitikai feladatainkat is jobban szolgálnánk. Meggyőződésünk, hogy ezzel az elhelyezéssel, valamennyi használható könyvünk felszabadításával — ha az olvasó tájékoztatására nagyobb gondot fordítunk — lényegesen jobb eredményeket érhetünk el.

A kialakított szakrendi és betűrendes könyvelhelyezés mellett — amint már utaltunk rá — a könyvkiemelést, könyv külön ajánlást a kirakat, ill. válogatóasztalnak megfelelő módszerek alkalmazásával lehet rendszeressé tenni. Az olyan tematikus elhelyezés, mint „Mesél a múlt”, „Mai írók — mai emberekről”, „A kémia csodái”, továbbá az ajánló albumok csoportosításával megegyező könyvfelállítás, pl. „Népek hazája — nagyvilág”, „Árnyék Európán” stb. kipróbált könyvajánlási módszer. A polcok középső két sorának e célra való felszabadítása, külön tárlók felhasználása, könyvbölcsők igénybevétele, mind járható út. A prágai Városi Könyvtárban éppen ebben az évben szervezték át úgy a munkát, hogy a könyvek külön ajánlását könyvkiemeléssel, e célra külön szerkesztett polcokon, külön konzultáns beállításával biztosítsák. Az e célra gyártott állványok polcai között az adott téma katalógusának is van helye, a témáról készült bibliográfiákat is itt találhatja az olvasó és az állvány alsó polcai helyett fiókot találunk, amelyben a témára vonatkozó könyvek duplumpéldányait helyezik el. Ezzel biztosítják, hogy a menetközben elvitt könyveket folyamatosan pótolhassák.10 A tematikus elrendezésnél vigyázni kell arra, hogy a kiemelt könyv több példányban legyen meg a könyvtárban. A legjobb könyvek népszerűsítéséről lévén szó. ez természetes is. Ebben az esetben a szakrendi vagy betürendi helyen is mindig megtalálható a könyv. A politikai jellegű brosúrákat több könyvtárban a kölcsönzési adminisztrációt végző könyvtáros közelében lévő dobozba helyezik. Ez mindenképpen helyes, különösen, ha a könyvtárosnak ideje, kedve és tudása is van ezek ajánlásához.

Mind a betű- és szakrendi, mind a tematikus elrendezésnél az olvasó őrlappal, kusz- tosszal kereshet könyvet. Ezzel megakadályozzuk a könyvek túlságosan nagy keverését. Az olvasó az időlegesen választott könyv helyére az őrlapot teszi, s ha véglegesen nem választotta, megtalálja a könyv helyét. Ez a szovjet könyvtárakban javasolt módszer nálunk még kipróbálatlan, de nem kételkedhetünk abban, hogy bizonyos eredményeket a könyvtári rend védelmében ezzel is elérhetünk.11

A szocialista jellegű szabadpolc-rendszer előnye: az igények teljesebb kielégítése, az állomány jobb kihasználása, az olvasók önállóságának növelése. Mindennek mérése — nem általános érvénnyel, de jelzésszerűen — a kölcsönzött művek összetételének vizsgálatával lehetséges. A könyv kiválasztásának lélektani indítékait, az olvasás hatását, az ismeretek bővülésének ütemét természetesen számszerű adatokkal, méréssel nem állapíthatjuk meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kölcsönzött kötetek összetételének és egyéb számszerű adatoknak ne lenne tájékoztató szerepük az olvasókkal való foglalkozás színvonalának megítélésében. Sok könyvtárunkban hasonlították össze a szabadpolcra való áttérés utáni eredményeket az azt- megelőzőkkel, s e számok pozitív képet adnak. A külföldi és hazai szaksajtó is sok példával bizonyítja, hogy az áttérés után a szabadpolc-rendszerű könyvtárakban kedvezőbb a kölcsönzött kötetek összetétele — több ismeretterjesztő, ezen helül több politikai, természettudományos, műszaki művet visznek el az olvasók. A fejlődés ütemének gyorsabb voltát e tekintetben mi is bizonyítottuk. Külön kiemelik és telj es. joggal: a választás, módja, a gondos beleolvasás valószínűsíti, hogy a könyv az olvasó igényének valóban megfelel, haszonnal olvashatja.

10 Malek, R.: Wir wollen die Wirksamkeit der Arbeit mit dem Leser erhöhen. = Der Bibliothekar, 1961. 3. sz. 229—242. p.

'V Д.szabadpotorrentUzer. A moszkvai és Moszkva-,megyei közművelődési, könyvtárak tapasztalataiból. Moszkva, 1958. Állami Lenin Könyvtár, 73 p. (OSZK Ford, 2236.)

150