A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Dobos Piroska: Szabadpolc-rendszer a kerületi könyvtárakban
A szabadpolc-rendszer előnye — nyilván az áttérés következetlensége miatt is, amiről már volt szó — még nem minden esetben mutatkozik meg. Ehhez az áttérés következetlenségeinek leküzdése mellett az új vagj^ az itt alkalmazható, régi, jól bevált módszerek állandó felhasználóra van szükség. Világosan kell ezt látnunk éppen azért, hogy a lehetőségekkel mindenhol és jobban éljünk. Jeleztük már, s most ismételjük, hogy a kölcsönzött kötetek összetételét, a kölcsönzött ismeretterjesztő művek arányát vagy az ismeretterjesztő művet kölcsönző olvasók összetételét s számát nem tekintjük az ohrasókkal való foglalkozás egyedüli mércéjének. Kultúrpolitikai célkitűzéseink között e kérdésnek azoban igen nagy szerepe van, s ezért az ellenőrzés egyik módjának tartjuk reprezentatív mérések útján szerzett adatok elemzését. 1961 szeptemberében hat helyen, a számunkra különösen döntő korosztályú (15—26 évesig) olvasók olvasmányait elemeztük, három zárt- és három szabadpolc-rendszerű könyvtárban. Összesen 3195 olvasó 10 530 kötet könyv kölcsönzését vizsgáltuk. A vizsgált könyvtárak: 5, 18, 2 és 41, 8, 9-es könyvtárak. Örvendetes, hogy az összeredmény igen kedvező: a kölcsönzött könyvek 28,1 százaléka ismeretterjesztő mű, ami a félévi budapesti átlaghoz képest (24,3) jelentős eltolódást mutat, jelezve a fiataloknak az átlagosnál nagyobb érdeklődését az ismeretterjesztő művek iránt és azt is, hogy a könyvtárakban e korosztállyal intenzíven foglalkoznak. Ha az adatokat abból a szempontból nézzük, amit itt a leglényegesebbnek vélünk, ti. hogy az egyes könyvtárakban az olvasók hány százalékánál van ismeretterjesztő mü, a következő táblázatot kapjuk: Könyvtár Ism. terjesztőt olvasott Összes olvasó % A könyvtár jellege 5 160 263 61,0 szabadpolc 18 254 537 47,0 szabadpolc 2 288 699 44,2 szabadpolc 41 130 243 • 52,8 zártpolc 8 255 498 51,0 zártpolc 9 516 955 53,0 zártpolc A kép tehát nagyon egyenlőtlen. Míg az 5-ös könyvtárban az összes fiatalok olvasók 61 százalékánál van ismeretterjesztő mű, a 2-es könyvtárban csak 44.2 százaléknál. Bár a képet a 9-es könyvtár eredményei megbontják, mégis általánosítható, hogy a rendszertől függetlenül, kisebb könyvtárban jobbak az eredmények, mint a nagyobbakban. (A 9-es könyvtárban elért jó eredmény az évek óta működő „Ifjúsági-pult”-nak köszönhető, amely zárt rendsz.er mellett bebizonyítottan a leginkább alkalmas a fiatalokkal való intenzív könyvtári foglalkozásra.) A rendelkezésünkre álló egyéb adatok is e méréseket valószínűsítik. A szabadpolc-rendszerű 44-es sz. könyvtárban 1961. május 8-án 2373 felnőtt olvasó közül 1159-nél, tehát 48,5 százaléknál volt ismeretterjesztő mű. Egy szintén 1961-es vizsgálat megállapította, hogy a zártrendszerű, de részleges szabadpolccal rendelkező 12-es könyvtárban az olvasók 53 százaléka s az ugyancsak zártrendszerű, de lényegesen kisebb 23-as könyvtárban az olvasók 66 százaléka kölcsönzött ismeretterjesztő.müvet. Nagy eltérés van a 15—26 éves férfi és nő olvasók ismeretterjesztő- kölcsönzésének arányai között : Könyvtár jellege Tsm. térj. olvasott összes olvasók % férfi 428 819 50,2 Szabadpolc............................... nő 274 680 40,0 együtt 702 1499 46,7 férfi 470 799 59,0 Zártpolc .................................. n ő 441 897 49,0 együtt 911 1696 53,1
