A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
D.-né Jámbor Mária - Marót Miklós: A központi könyvtár tudományos és ismeretterjesztőkönyvanyagának forgalma
hogy melyek a nehezebben forgalomba lendülő könyvek. Magunk is meglepődtünk, amikor csak egy-két könyvet találtunk a kölcsönzetlen, de alig néhány hónapja a könyvtárban álló magyar könyvek között: Láng: A statisztika története. Bp. 1913. 8—52625 Borsy: A Nyírség természeti földrajza. Bp. 1961. 8—52598 Pápay: Versenyben a szocialista brigádok. Bp. 1961. 8—52626 Székely: Padlóburkolás. Bp. 1961. 8—52116 A többi mind legfeljebb egy-két íves különlenyomat, tájékoztató füzet, útmutató stb. volt. összefoglalva tehát az inkurrencia kérdését. 1961 végén a könyvtár monografikus nyolcadrét, tehát általában kölcsönözhető anyagában több mint 30 000 kötet volt, amelyet még nem kölcsönzött ki olvasó. Ennek kb. a fele az utolsó tíz év beszerzéséből származik. A kölcsönzetlenségnek három nagy okát találtuk és igyekeztünk fentebb példákkal is bizonyítani. A kölcsönözetlenség nagyjából arányosan oszlik meg a három ok következtében. Először: a könyvtár szabályai, könyvvédelmi és politikai okokból számos könyvcsoportot kizárnak a kölcsönzésből vagy csak olvasótermi használatukat teszik lehetővé. Ismét utalunk tehát az olvasótermi forgalom jelentőségére. Másodszor: a nyelvi megközelíthetetlenség, a legújabb időkben különösen az orosz könyveknél, de régebbi anyagunkban is találtunk számos más példát, egyelőre érdektelenné teszi az olvasó számára jó néhány ezer könyvünket. Harmadszor: — s ennél az oknál találhatjuk a legbonyolultabb összetevőket, — a könyvtár beszerzési illetve megőrzési tevékenysége nem találkozik az olvasók érdeklődésével. Ennek a jelenségnek fontosabb konkrét okaira az egyes csoportok megvizsgálásánál igyekeztünk már rámutatni, de megállapíthatjuk, hogy különböző árnyalatait, könyvtáron belüli és kívüli okait szinte csak müvenként lehet külön-külön érzékelni. Csak ilyen módon, könyvenként, lehet az inkurrens anyag bármiféle szűrésére vállalkozni. 3. A kölcsönzöttség intenzitásának kérdését is megvizsgáltuk felvételünk nyomán. A vizsgált 4095 könyvet kölcsönözték 22 678 alkalommal. Átlagban ez kötetenként 5,4 kölcsönzést jelent. Ennek az átlagnak azonban csak eszmei jelentősége van, — még akkor is, ha leszámítjuk a soha nem kölcsönzött könyveket és így 7,3 kötetes átlagot kapunk, — hiszen ötvenéves raktári könyvek sorsát vetjük össze egyévesekkel. Ha korszakonként vizsgáljuk a kölcsönzöttséget, más-más átlagot kapunk. Az 1919-ig beszerzett könyvekre átlag 7,5 kölcsönzés jut, az eddig nem kölcsönzött könyveket leszámítva 8,6. A két háború között beszerzett könyvekre 10,1 illetve 11,6. A felszabadulás utáni nyolc évben 5,6 illetve 7,4, végül az utolsó nyolc évben 2,7 illetve 4,0 kölcsönzés. Az átlagok egymásutánsága : 8,6— 11,6—7,4—4,0 több összetevő eredménye, nem utolsó sorban a beszerzéstől eltelt időtől függ, de tényezőit a továbbiakban még megvizsgáljuk. A kölcsönzött és kölcsönzetlen könyvek figyelembevételével végzett számítások közötti különbség: 1,1—1,5—1,8—1,3 azt bizonyítja, hogy az egyes korszakok anyagában nem egyenlően oszlott meg a kölcsönzés, amint ezt az inkurrencia vizsgálatánál már láttuk. Az eszmei jelentőségű átlag azonban változatlan jellegű, ha azt nézzük, hogy a könyvtár régi könyveinek kölcsönzöttsége már cssak rendkívül lassan emelkedik, viszont állandóan gyarapodik a gyűjtemény az újabb és csak nehezen kölcsönzésre kerülő anyaggal. Az egyes szakok kölcsönzöttségének átlaga viszont az időtől már nagyrészt független s ezért is érdemes megnézni : 134
