A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
D.-né Jámbor Mária - Marót Miklós: A központi könyvtár tudományos és ismeretterjesztőkönyvanyagának forgalma
az l-es szak minden kötetére jut 11,4 kölcsönzés az 5-ös 99 99 99 99 7,5 99 a 6-os 99 99 99 99 7,4 99 a 91-es 99 99 99 99 6,8 99 a 4-es »9 99 99 99 6,5 99 a 8-as 99 99 99 99 6,4 99 a 9-es 99 99 99 99 6,2 99 a 2-es 99 99 99 99 5,9 a 9 2-es 99 99 99 99 5,6 99 a 3-as 99 99 99 99 4,3 99 a 7-es 99 99 99 99 4,0 99 a 0-ás 99 99 99 99 1,5 99 A fenti sorrend nagyjából ellentétes a könyvtár állományának megoszlási sorrendjével. A 4—5—6-os szakokból jórészt csak alapvető, sokat keresett könyveket vásárol a könyvtár, s a kisebb választékból többször viszik ugyanazokat a könyveket. (A 6-os szakból kiemelkedik a 10,2 kölcsönzési átlagú 61-es szak.) Az állományban szintén nem kiemelkedő meny- nyiségű filozófia nagy forgalmazottságát elsősorban a pszichológia okozza, melynek minden kötetére 23,9-es kölcsönzési átlag jut! A 3—7—8—-9-es szakokból áll a legtöbb könyv raktárunkban, érthető tehát, ha egy- egy könyvre kevesebb kölcsönzés jut. A 2-es szak az állományban kis mértékben szerepel és forgalma sem túlságosan nagy. A vallásos könyvekre 5,7, az ateista müvekre 7,6 kölcsönzés jut. A 3-as szak részletesebb vizsgálatánál azt találjuk, hogy kiemelkedik a művelődés- történet 8,6-os kölcsönzési átlaggal, a néprajz 5,9-cel, a külpolitika 5,3-mal és a szociológia 5,3-mal. Elmarad az átlagtól két szak, amelynek jelentős mértékű beszerzéséről csak az utolsó másfél évtizedben beszélhetünk: a marxizmus 2,8-cal és a gyarmatügy 1,4-gyel. A 9-es szakban a magyar történelmi könyvek átlagos olvasottsága 10,8 alkalom, a világtörténelmieké 5,1. Nyelvi szempontból a kölcsönzöttség intenzitását a nagyobb plaszticitás kedvéért csak az egy alkalomnál többször kölcsönzött könyveknél vizsgáltuk. Alanti számaink tehát azt mutatják, hogy a könyvtár könyveinek egy-egy különböző nyelvű kötetére, amelyet legalább két alkalommal kölcsönvettek, hány kölcsönzés jut: magyar 14,8 kölcsönzés angol 12,4 „ német 9,0 ,, egyéb 8,6 „ francia 7,5 „ orosz 2,2 „ A két világháború között beözönlött és olvasatlan német nyelvű könyvek, a forgalmi statisztikával szemben, a harmadik helyre szorítják a német nyelv olvasottságát. Az egyéb nyelvű könyvek kiugrását a rendkívül forgalmazott nyelvkönyvek (olasz, spanyol, eszperantó, arab stb) okozzák. A kölcsönzöttség intenzitásának vizsgálatánál már láttuk, hogy a nagy átlagban hogyan oszlik meg szakok szerint az egyes csoportok forgalma. A könyvtárost legjobban érdeklő kérdés azonban mégis csak az, hogy az egyes könyvek forgalmazottsága milyen mérvű, hiszen a beszerzésnél egyes könyvekről kell döntenie s az olvasó kérdésére is egyes könyvek nyújtják a megfelelő választ. Első pillanatra meglepő, de érthető jelenség, hogy az egy alkalommal kölcsözött könyvek aránya jóval kisebb, mint a soha nem kölcsönzött könyveké. Nézzük meg a beszerzés történetének megfelelő ismert csoportok szerint: 135
