A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
D.-né Jámbor Mária - Marót Miklós: A központi könyvtár tudományos és ismeretterjesztőkönyvanyagának forgalma
Szükséges volt ez a munka azért, mert a tudományok állandó fejlődése és differenciálódása a könyvtáraktól is megköveteli profiljuk állandó csiszolását. Ennek a munkának konkrét részei az új anyag helyes szerzeményezése, és az eddigi gyűjtemény bizonyos részeinek leválasztása és átadása. Mindezeket csak úgy lehet helyesen megvalósítani, ha állandó kapcsolatban állunk más könyvtárakkal és a lehetőséghez mérten jól ismerjük az olvasók igényeit. Ilyen igénykutatásnak tekintettük ezt a felmérést. 1. A könyvek kölcsönzöttségének kérdését két oldalról lehet megközelíteni: a könyvek és az olvasók felől. Az utóbbi vizsgálat, személyi lapok, törzslapok, kérdőívek stb. segítségével, óhatatlanul egy bizonyos időszakra korlátozódik, de választ ad arra, hogy az olvasók milyen rétegei milyen könyveket olvastak. Ennek vizsgálata a központban még nem történt meg, de feltétlenül sort kell rá kerítenünk. Egyelőre tudomásul vesszük, hogy, — a tanulókkal együtt, — olvasóink csaknem 60%-a szellemi foglalkozású, sőt 80% körül jár, ha a nyugdíjasokat és az alkalmazottak egy részét is ideszámoljuk. Ez az arány évtizedek óta változatlan. A könyvekből indultunk tehát ki és azt vizsgáltuk, hogy raktárunk könyveinek különböző csoportjai milyen forgalmi képet mutatnak. Kölcsönzésünk túlnyomó többsége természetszerűen a monografikus nyolcadrét anyagból tevődik össze. Ez az anyag, — a szépirodalom kivételével, — kb. 185 000 kötetből áll. Vizsgálatunk során 4095 könyvet, az anyag 2,8%-át néztük át. Ezt a könyvanyagot, a könyvtár történetének megfelelően, időrendben négy korszakból vettük: Az alakulástól 1919-ig (35 000 kötet) 455 kötet 1,3% 1919-től 1945-ig (70 000 kötet) 1018 kötet 1,5% 1945-től 1952-ig (30 000 kötet) 600 kötet 2,0% 1952-től 1961-ig (50 000 kötet) 2022 kötet 4,0% Az 1952-es határt azért választottuk, mert ettől az évtől vásárolt a könyvtár nagy példányban közművelődési anyagot és ebben az évben sokszorozódott meg beiratkozott olvasóinak száma. Hogy a reprezentatív felvételt lehetőleg ne torzítsák az egyes könyvcsoportok azonos nemű művei, a raktár tizenhat különböző helyéről vettük adatainkat. Ez a módszer jónak bizonyult a teljes anyag tükrözésére, mert felvételünk eredményeit összevetettük az 1955-ös felmérés más módon (katalógusok, helynaplók, új szerzemények jegyzéke) szerzett képével: Az 1955-ös felmérésnél: Az 1961-es vizsgálatnál: könyvanyagunk aránya szakok szerint 3-as szak 44% 40% 9-es szak 15% 19% 8-as szak 10% 8,2% 7-es szak 6% 10,6% A további sorrend mindkét helyen: 6-os, 1-es, 2-es, 5-ös és 4-es szak. (A százalékszám változásait a vezető szakoknál erősen befolyásolja a teljes anyagban szereplő s vizsgálatunkból kiesett О-ás szakú folyóirat, lexikon és bibliográfia anyag.) A nyelvi statisztikában szintén igazolódott reprezentatív felvételünk, ha figyelembe vesszük a Budapest Gyűjtemény zömmel magyar nyelvű közel 40 000 kötetének elhagyását : Az 1955-ös felmérésnél: Az 1961-es vizsgálatnál: könyvanyagunk aránya magyar .............................. 44 % 31,7% n émet................................ 30 % 35,0% an gol ............................... 8,4% 11,1% fr ancia .............................. 8,0% 9,4% e gyéb ................................ 9,6% 4,1% o rosz — 8,7% 128
