A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
D.-né Jámbor Mária - Marót Miklós: A központi könyvtár tudományos és ismeretterjesztőkönyvanyagának forgalma
A szokásos évi szak-statisztikában használt felosztást kevésnek tartottuk vizsgálatainkhoz, ezért tovább tagoltuk : A filozófia szakból külön vettük a 15-ös lélektant és a 17-es erkölcstant. A vallásos művektől elválasztottuk a 211-es, ateista szakcsoportot. Szükségesnek tartottuk a 30- és 309-es szak, a szociológia és kultúrtörténet szétválasztását. A 32-es szaknál a pontosabb meghatározás céljából az általános politikai müvek mellett kiemeltük a 323-as belpolitikát, a 325-ös gyarmatügyet, és a 327-es külpolitikát. Különvettük a közigazgatástól a 355-ös hadügyet. A б-os szakból a 61-es orvostudományt, a 63-as mezőgazdaságot és a fokozódó érdeklődésre való tekintettel a 64-es, (háztartástan) szakot. A 7-es szakba sorolandó képzőművészeti művektől elkülönítettük a 77-es fotóművészetet, a 78-as zenét, a 792-es színházművészetet és a teljesen különböző 796-ot, a sport szakát. Végül, a történelem szakban külön vizsgáltuk a magyar, (9.439) és a világtörténelmet. A felvett könyveket így harminckilenc szakcsoportba osztottuk. 1911-ben, az új raktári rend felállításakor a könyveket ellátták piros és fehér könyvkártyákkal. Ez a rendszer azóta is folyamatos. A kártyákra minden kölcsönzést feljegyeztek, ha új kártyák készültek, összesítve írták fel az előző kölcsönzések számát. így vált lehetővé a könyvek forgalmazottságának visszamenőleges vizsgálata. Külön statisztikáztuk a régi könyvek felszabadulás előtti és utáni kölcsönzését. A felvétel hibaforrásai közül csak hármat emelünk ki. A könyvek tartalmát minden esetben egy szakszámmal kellett kifejezni. Bármennyire tisztáztuk is a szempontokat, előfordulhatott, hogy a gyors áttekintés után nem a döntő szakszámot írta fel a felvételt készítő, vagy azonos lehetőségek közül különböző esetekben mást-mást választott. Bármennyire is változatlan helyszámokon áll a könyvtár anyaga, évtizedek során éppen a legkeresettebb könyvek elvesztek, elhasználódtak s pótlásuk, ha azonos helyszámra történt is, nem tüntetheti fel a visszamenőleges forgalmazottságot. Végül, a könyvtár történetének különböző szakaszaiban egyes könyvesoportokat nem kölcsönöztek, vizsgálatunk pedig az olvasótermi használatra nem terjedhetett ki. Vizsgálatunk első része az inkurrenciára vonatkozott. Megnéztük, hogy a könyvtár történetének különböző szakaszaiban beszerzett könyvekből mennyi az eddig soha nem kölcsönzött könyvek aránya. Az eredményt így foglalhatjuk össze: Az alakulástól 1919-ig (455 vizsgált kötet) 1919-től 1945-ig (1018 vizsgált kötet) 1945-től 1952-ig (6Q0 vizsgált kötet) 1952-től 1961-ig (2022 vizsgált kötet) 61 könyv 13% 126 könyv 12% 151 könyv 25% 662 könyv 32% Tudományos könyvtárban természetesnek találhatjuk a könyv könyvtárban töltött idejének és az anyag használtságának fordított arányát. Több évtized alatt többször kerülhet kölcsönzésre a könyv, mint kevesebb időn belül. Természetes viszont az is, hogy az új anyag nagy része iránt jelentősebb az érdeklődés, mint a régebbi iránt. 1961 decemberében az olvasóknál kölcsön levő összes könyvek a fenti négy csoportból a következő arányban oszlottak meg: 1. csoport 3% 2. csoport 12% 3. csoport 16% 4. csoport 69% Tanulságul már most is leszűrhetjük, hogy bizonyos könyvek már a könyvtárba besorolás pillanatában holt anyagnak számíthatnak a belátható időn belül való kölcsönzés 9 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve IX. 1Э61. — 129 Л
