A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961

D.-né Jámbor Mária - Marót Miklós: A központi könyvtár tudományos és ismeretterjesztőkönyvanyagának forgalma

A KÖZPONTI KÖNYVTÁR TUDOMÁNYOS ÉS ISMERETTERJESZTŐ KÖNYVANYAGÁNAK FORGALMA

A könyvtári dolgozók munkájának célját és értelmét jelentik azok az egyszerű számok amelyek egy-egy negyedév, félév, vagy esztendő végén az olvasók kezébe adott kötetek számát jelzik. Régebbi könyvtárakban e számok több könyvtárfejlesztő nemzedék munkájának eredményét mutatják, sőt, egyszerű vagy bonyolultabb áttételekkel egész korszakok művelődéspolitikai törekvéseit és a társadalom műveltségi színvonalát is tükrözik.

Tervszerű könyvtárpolitikához az egyszerű forgalmi statisztika adatai — kölcsönzők és kölcsönadott könyvek száma — nem elegendők. Még kisebb könyvtárakban is szükséges, hogy feladatainak teljesítéséhez a könyvtáros megvizsgálja a kölcsönadott könyvek megoszlását szakok, nyelvek, egyes nemzeti irodalmak és irodalmi korszakok szerint, hiszen csak ilyen elemző munka segítheti a további helyes szerzeményezést és selejtezést. Még a legrészletezőbb forgalmi statisztika is csak szűk távlatot ad, mert nyitva hagyja azt a kérdést: mi a sorsuk, mennyire élnek azok a könyvek, amelyek évtizedek alatt a raktárakban tíz vagy százezres kötetszámra gyarapodtak, hiszen az évi statisztikák a könyvek könyvtári életkorát nem veszik számba.

Alacsonyabb kötetszámú közművelődési könyvtárakban a raktári anyagot elemezni és a munka nyomán a hiányokat pótolni vagy a felesleges anyagot az állományból kiiktatni viszonylag egyszerűen megoldható feladat. E könyvtárak anyagának egyetlen célt kell szolgálnia: a forgalmazást. Tudományos könyvtárakban a forgalmazás mellett a megőrzés is alapvető kérdés. Az elvégzendő számos feladat mellett valószínűleg ezért nem kerített még sort egyetlen tudományos könyvtárunk sem raktári anyaga forgalmazottságának elemzésére. Nem állanak ehhez a munkához rendelkezésükre a megfelelő technikai adottságok sem.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központjának, az ismert okok következtében, különleges helye van nagy könyvtáraink között. Közel hat évtizede kölcsönöz ismeretterjesztő és tudományos műveket, ugyanakkor több tudományág alapkönyvtára: a megőrzés és a forgalmazás szempontjai tehát a könyvtár szervezetében egyenértékűek. Különleges helye van a könyvtárnak a közművelődési könyvtárak között azért is, mert néhány megyei könyvtár és régebbi budapesti kerületi könyvtár néhány ezer kötetes régi anyaga mellett egyedül őrizte meg és kölcsönözte folyamatosan több mint fél évszázad könyvtermését. (E folyamatosságnak előnyei, de problémái is voltak. Az értékes könyveket megkapták nálunk a kutatók, de a felgyülemlett áltudományos művek vonzották a régi beállítottságú, kispolgári műveltségű és ízlésű olvasókat.)

A könyvtár szerzeményezési politikája többször változott, helyesebben társadalom- todományi profiljának értelmezése nem egyszer módosult, de az ismereteknek ezen a területén, egészen az utolsó évtizedig az egyetlen kölcsönző könyvtár volt. Hozzátehetjük ehhez még azt is, hogy a tervszerű gyarapítás mellett az évtizedek folyamán sok vitatható értékű könyv került a raktárba, mint ajándék, csere és kötelespéldány. A könytár anyagának összetételét már elemeztük 1955-ös felmérésünkben (FSZEK Évkönyve 1955 p. 39— 55.), most az anyag forgalmazottságának kérdéseit vizsgáltuk.

127