A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár előtörténetéből
a magyar nyelvűek (1005 darab). Téma szerint: az anyag zöme, összesen 5153 kötet jogi, statisztikai, államtudományi. — György Aladár körkérdésében az olvasóforgalom iránt is érdeklődött, így a statisztikai könyvtár kivételesen ezt az adatot is feltüntette 1884-ben 50 olvasó 400 kötetet forgatott meg. A kilencvenes évek legelején merül fel ismét egy — közigazgatási jellegű — fővárosi könyvtár létesítésének gondolata. A kezdeményezés érdeme Rácz Károly törvényhatósági bizottsági tagé, aki 1891 végén az 1892-es év költségvetését tárgyaló pénzügyi bizottságban sürgeti a városi közigazgatás anyagának rendszeres gyűjtését, hogy az a bizottsági tagoknak, hivatalnokoknak rendelkezésére álljon. — A fővárosnak ekkor már több, a hetvenesnyolcvanas években kialakult hivatali (mérnöki, tisztiorvosi stb) könyvtára van, de a város ügyintézői, akik felkarolják Rácz Károly javaslatát, a statisztikai hivatal könyvtárára gondolnak, melyet ezúttal is alkalmasnak tartanak a leendő fővárosi könyvtár anyagának gyűjtésére. A fővárosi könyvtárral kapcsolatos döntések, melyeket 1875-ben hoztak, már régóta elavultak, feledésbe mentek. A másfél évtized alatt megnőtt, bonyolultabbá lett városi apparátusban nincs gazdája a könyvtárügynek. A tanács 1891. november 19-i ülésén pártfogásába veszi Rácz Károly javaslatát s a Fővárosi Levéltárban őrzött 44.604 és 44.838/1891 VI. sz. határozatával részletes terv kidolgozására a VII. ügyosztályt hívja fel, „hogy az . . . a könyvtár berendezésére mielőbb javaslatot tegyen”. — A terv nem készült el, a jelek szerint azért nem, mert az ügyosztály nem tartja „illetékesnek” magát ebben az ügyben. Ügy látszik, az elkövetkező időkben átmenetileg mégis elterjed a városi hatóságok körében az a felfogás, hogy a statisztikai hivatal könyvtára „a fővárosi könyvtár”. Ezt bizonyítja az a levelezgetés, amely 1892—1893-ban a hivatal és a tanács, illetve a hivatal és a polgármester közt megindul s melynek dokumentumait a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központjának Budapesti Gyűjteményében őrzött régi irattári anyagban (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Könyvtártörténeti Iratok — FSzEK. Kvt.-tört. ír.) találjuk meg. E dokumentumokból kiderül, hogy mekkora zűrzavar uralkodott városi körökben a fővárosi könyvtár kérdése körül, ugyanakkor Kőrösy József ez ügyben beadott jelentései a fővárosi statisztikai hivatal könyvtárának állapotára is fényt vetnek. A dolog teljes megértéséhez már e helyen kell utalnunk arra, amivel részletesen másutt foglalkozunk, hogy éppen 1892-ben teljesen önkéntes kezdeményezéssel a főváros egy másik fontos hivatalának vezetője, Toldy László főlevéltárnok is gondol egy városi könyvtár létesítésére, mégpedig egyelőre a Fővárosi Levéltár keretein belül. Toldy László erre irányuló törekvésének egyéb nyomát egy 1892. augusztus 25-i iratában találjuk. Ebben Kőrösy József jelenti a tanácsnak, hogy Toldy László főlevéltárnok azzal fordul hozzá: engedje át a statisztikai hivatal könyvtárában levő francia megyei okmánytár-gyűjteményt. Kőrösy válasza : „Tekintettel arra a körülményre, hogy hivatalunk könyvtára szakkönyvtár, minden idegen szakmabeli munka könyvtárunkat csak terheli. . . Saját könyvtárunk rendezése és rendbentartása máris oly munkát ró ránk, hogy avval például jelenleg is meglehetős hátralékban vagyunk. . . az említett francia munkákból egész nagy rakások hevernek évek óta a földön, anélkül, hogy azok lajstromozásához hozzáfogtunk volna.” Kőrösy a továbbiakban beleegyezését adja, hogy ha a levéltár akarja, ám vigye el ezt az idegen anyagot. Alig négy nappal később ismét nyilatkoznia kell Kőrösynek. — Toldy László főlevéltáros ugyanis azt a javaslatot tette a Tanácsnak, hogy az a levéltár részére vásárolja meg az Akadémia történelmi kiadványait. A tanács erre ismét Kőrösyhez fordult s azt tudakolta, nincsenek-e már meg a statisztikai hivatal „fővárosi könyvtársában ezek a kiadványok. Kőrösy nyilván türelmét veszítve 1892. augusztus 29-i válaszában így nyilatkozott: „Ezen kérdésre van szerencsém mindenekelőtt avval válaszolni, hogy városi könyvtár tudtommal nem létezik. A fővárosi statisztikai hivatalnak van ugyan 92
