A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár előtörténetéből
thekwissenschaft 1834-es kiadása, amely a fővárosi könyvtár könyvtártani különgyűjteményében található a 0200/22 helyszám alatt. Mindent egybevetve, mi is megerősíthetjük a fentebb idézett megállapításokat, melyek szerint a Frankgyűjteményből visszavett anyag értékes része volt a fővárosi statisztikai könyvtárnak, értékesnek tartották azt a könyvtár 1904-es alapításánál is, amikor a különböző örökségekben nagy selejtezést végezve, a Frank hagyaték e töredékét megkímélték és átvették a fővárosi könyvtár állományába, s ma, több mint nyolc évtized múltán, magunk is a jó sáfárnak kijáró elismeréssel emlékezünk Kőrösy Józsefre, aki az utolsó pillanatokban megmentette a jövendő fővárosi könyvtár számára ezt a néhányszáz művet. * * * Visszatérve a fővárosi statisztikai hivatal könyvtárának históriájára, az iménti változásokat mérlegelve megállapíthatjuk, hogy a Frank Könyvtár számára végzetes 1875-ös esztendő a hivatali könyvtár szempontjából kedvező eredménnyel zárult. Nemcsak a 326 mű átvétele, hanem a közgyűlésnek az a (márciusi 11-i) döntése is elősegítette a gyűjtemény fejlődését, mely szerint a statisztikai hivatalnak, minden más intézményt megelőzve van válogatási joga az ügyészi kötelespéldányokból. Weisz (Földes) Béla 1876-ban megjelent füzetében már arról ad hírt, hogy a könyvtár 1800 művet vallhat magáénak s ezek az országok és a tárgy kombinációjából alakított rendszer szerint vannak felállítva. Közli, hogy növedéki naplót is vezetnek, elkészült a betűrendes katalógus, megkezdték a szakkatalógus felállítását. Külön térképtárat is berendeztek, az aprónyomtatványokat részint dobozokban, részint rekeszes szekrényekben tárolják. A gyűjtemény a hazai és külföldi statisztikai szakmunkákon kívül főként budapesti vonatkozású könyvekből áll. Már az 1876-os híradás kiemelte, hogy a könyvtár széleskörű csereakciót folytat. — 1877-től a „Budapest főváros statisztikai havi füzetei” című sorozat negyedévenként jelentette a könyvtár gyarapodását, cím szerint felsorolva a müveket és megjelölve azokat a hazai és külföldi intézményeket, melyekkel kiadványcserét folytatnak. Később már az egyes daraboknál is feltüntették, hogy honnan, mely városból, országból stb. érkeztek. A „Havi füzetek” e közléseiből megtudjuk, hogy a századforduló táján már Oroszországtól Dél-Amerikáig úgyszólván minden fejlett állam hivatalaival kapcsolatot létesített ez a fővárosi intézmény. A könyvtár fejlődéséről szóló minden egyes összefoglalás, híradás kiemelte, hogy a gyarapodás igazi alapja nem az a rendkívül csekély, mindössze 250 forintos vásárlási keret, melyet a város biztosított, hanem az ingyenesen érkező könyv és folyóirat-küldemények. Ehhez azonban hozzá kell fűznünk : a széleskörű kiadványcserét az tette lehetővé, hogy magának a statisztikai hivatalnak publikációs lehetőségeiről viszonylag bőkezűen gondoskodott a főváros, nyomdai költségekre kezdettől fogva a könyvbeszerzés összegének 12- szeresét, háromezer forintot bocsátott a hivatal rendelkezésére. György Aladár 1886-ban megjelent úttörő jelentőségű könyvtárstatisztikája (Magyar- ország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben. 141. old.), amikor a gyűjtemény akkori állapotáról hozott „pillanatfelvételt”, néhány új adattal is gazdagította a statisztikai hivatal könyvtáráról addig kialakult képet. E szerint „Az 1870-ben alakult fővárosi statisztikai hivatali könyvtárban a könyvtárnoki tisztet Zeleny Ferenc mellékesen végzi, s a könyvkötésekről és más dologi kiadásokról az általános alapból intézkednek. A könyvtár egy teremből és két szobából áll, tartalmaz 3639 művet 8298 kötetben, melyből 5000 statisztikai munka. Kölcsön nem adnak, de helyben idegenek is olvasnak. . . Kőrösy József igazgató a nevére érkező könyvek legnagyobb részét átengedi. A könyvek beszerzésénél különösen az elméleti statisztika, a demográfia és a főváros tanácsi szakosztályainak adminisztratív igényei vétetnek tekintetbe”. A György Aladár-féle statisztikai felvétel az anyag nyelvi megoszlását is feltüntette. A könyvtárban első helyen a német nyelvű könyvek szerepelnek (1624 darab), csak ezután 9t
