A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár az ellenforradalom első éveiben
felsorolja a vádlottak és a tanúk címét, ahová az idézések kiküldhetők. Ebből tudjuk meg, hogy Szigeti Gabriella még akkor is a zalaegerszegi fogolytáborban volt.40 1921. március utolsó napjaiban kiküldték az idézéseket és április 12-én a megjelent négy könyvtáros megtehette vallomását az ötödik ellen, akit sikerült közel két esztendővel korábban a terroristák kezére adni. A négy tanúvallomási jegyzőkönyvet csak kivonatosan ismertetjük. 1. Kremmer Dezső, a könyvtár vezetője másfél oldalas vallomásában elmondotta, hogy 1914 óta dolgozott együtt Pikier Blankával. Majd így folytatta: ,.Már a Károlyi éra alatt kezdtem tapasztalni, hogy Pikier Blanka az akkor feltűnő kommunisták eszméivel rokonszenvez, azonban viselkedésében úgy ekkor, mint később a kommun alatt rendkívül óvatos volt. . . Nem tett soha olyan kijelentést, mellyel a kommun eszméket dicsérte volna . . . Hallomásból tudom, hogy a V. A. 0. SZ- ba szorgalmasan eljárt s ott élénk tevékenységet fejtett ki s főként ebből kifolyólag bocsátották el a főváros szolgálatából. . . . Megjegyzem, hogy részletes vallomást tettem 1919 őszén, amidőn az eseményekre még sokkal intenzívebben emlékeztem . . . Dr. Kremmer Dezső.”41 2. Drescher (később: Szentkúty) Pál jobban emlékezett a történtekre, másszóval kevésbé voltak gátlásai, hiszen ő nem volt annyira exponált, mint az igazgatójelölt Kremmer, akinek bizonyos fokig az „úri viselkedés ’’szabályait szem előtt kellett tartania. Drescher emlékezett arra, hogy „Pikier Blanka már 1918 előtt szorosabb nexusban volt Szabó Ervinnel... a Károlyi kormány alatt a városi könyvtár tisztviselőinek bizalmija volt s élénk szerepe volt a tisztviselőknek a szociáldemokrata pártba való megszervezésében.. . A kommunista vezető emberek közül válogatta meg barátait, ... jó viszonyban volt Pogány Józseffel is... Drescher Pál.”42 3. Vavrinecz (később: Vágfalvi) Dezső sem habozott, hogy „hazafias” kötelességének eleget tegyen: ő is elmondotta, hogy Pikier Blanka a V. A. 0. SZ. bizalmija volt, összeköttetésben állt a kommun exponált embereivel, sőt: ,.a V. A. 0. FZ. gyűlésein, ha valamelyik szónok beszédjét nem találta elég radikálisnak rögtön felszólalt és ily irányba igyekezett terelni a hallgatóságot. .. Vavrinecz Dezső.”43 4. Bor Dezső volt a legóvatosabb. Másfél esztendő után már semmire sem emlékezett, semmit sem látott, semmiről sem hallott, bár mint látni fogjuk, más ügyben ő sem habozott a terhelő tanú szerepét vállalni.44 A következő napra (1921. április 13-ra) idézték be magát az ekkor már szabadlábon levő vádlottat, Pikier Blankát. Két teljes oldalt kitevő vallomásában pontról pontra sorra vette és visszautasította a fejére olvasott bűnöket. A rendőrség úgy látszik, mégis Pikier Blanka védekezését fogadta el, mert a további iratok szerint a vádat elejtették. Az utolsó akta 1922. február 19-i keltezéssel közli a véghatározatot, mely szerint „Pikier Blanka ellen bolsevista bűncselekmények miatt folyamatba tett nyomozást a Btk. 101. §. 3. p. alapján megszüntetem, mert a megejtett nyomozás során nem merült fel bizonyíték arra, hogy gyanúsított büntetőkönyvbe ütköző cselekvést követett volna el. — Kovács ügyész.”45 * 46 40 Uo. 41 Uo. 42 Uo. 43 Uo. 44 Ld. e cikk 79. old.-án. 46 Főv. Lev. tár Bp.-i Kír. Ügyészség IY./13/558/1919.
