A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960

Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár az ellenforradalom első éveiben

„Pardon tévedtem” — konstatálta kényszeredetten az emberséggel és jóakarattal semmiképpen sem „vádolható” ellenforradalmi rendőrség és ügyészség. Ők utólag még a legnagyobb erőlködéssel és az eleve igazságtalan és elfogult burzsoá jogszolgáltatás paragrafusaiban keresgélve sem tudtak elfogadható indokolást találni Pikier Blanka, s mint fentebb láttuk, Szigeti Gabriella esetében sem.

Maga az 1953-ban elhúnyt Szigeti Gabriella (Solti Andrásné néven a fővárosi könyvtár aligazgatója) így idézte fel rendőrkézre juttatásának körülményeit:

„A Fővárosi Könyvtárban egészen 1919. augusztus 7-én történt letartóztatásomig együtt dolgoztam Szentkuty, azelőtt Drescher Pállal, akinek szélsőjobboldali magatartása a Fővárosi Könyvtárban közismert volt. A proletárdiktatúra bukása után Enyvvári Jenővel és a közben elhalt Kremmer Dezső dr-ral együtt ő indította a rendőri és politikai hajszát mindazok ellen, akiket a könyvtár személyzetéből haladó szelleműeknek ismert, mint Dr. Madzsar József, Dr. Braun Róbert, Pikier Blanka, Kőhalmi Béla, Pór Nándorné és én. Ennek a hajszának a szervezése és irányítása azonban csaknem kizárólag Szentkuty dr. személyes műve volt. Én magam a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja voltam és ennek alapján Szentkuty dr. elfogatott, még pedig valósággal színpadi trükkel megrendezett keretek között. Mikor 1919. augusztus 7-én a könyvtár épületébe beléptem, az altiszttel a könyvtár leghátsó helyiségébe, a rendelő osztályba irányíttatott és mire onnan dolgomvégezetlenül visszajöttem a folyosóra, akkorra összegyűjtötte a lépcsőfeljárathoz a könyvtár egész személyzetét és a detektíveket várakozásra szólította fel. Az egybegyűlt személyzet előtt le engedett menni a lépcső közepéig, amint azonban odaértem, többekkel együtt kiáltozni kezdett: ,Ott megy, ott megy, fogják meg!’ — mintha szökni akartam volna, ami pedig egyáltalában nem volt szándékomban. Volt a Könyvtárban egy Bossányi nevű egyén, Szentkutynak személyes barátja, vagy rokona, akit a proletárdiktatúra idején éppen Szentkuty hozott be a könyvtárba. Ezt a bizalmi emberét küldte be a Főkapitányságra, hogy kihallgatásomnál jelen legyen arra az esetre, ha tagadásban volnék, valójában pedig azért, hogy bántalmazásomról személyes meggyőződést szerezzen. Bossányi végig is nézte, amint engem a rendőrségen megvertek. Ugyancsak Szentkuty irányította a fegyelmi eljárásokat is. Én a magam fegyelmi ügyében semmiféle tárgyaláson nem vettem részt, én akkor különböző fogházakban és internáló táborokban éltem és a fegyelmi eljárást távollétemben folytatták le. Biztos tudomásom van azonban arról, hogy ellenem a tanukat Szentkuty dr. szedte össze, tanította ki, hogy mit valljanak és azokat, akik erre nem voltak hajlandók, erővel reá is beszélte a tanúskodásra. Minderre a személyes hajszára Szentkuty dr-nak semmi oka nem volt, személyes bosszú nem vezethette, mert a proletárdiktatúra alatt valamennyi baloldali érzelmű kollégával a legjobb egyetértésben, egyesekkel úgyszólván szívélyes viszonyban állott, semmi bántódása nem esett, sőt, alkalma volt arra is, hogy bizalmas embereit, mint Bossányi is, akik akkor állás nélkül voltak, a Könyvtárba behozza. Fenti ténykedéseiben tehát kizárólag a haladó szellemmel élesen szembenálló világnézete vezette. — Solti Andrásné”.46

Az előbbiekéhez hasonlóan ügyészségi iratokból tájékozódhatunk arról, ami a könyvtár egy másik kiváló munkatársát, Kőhalmi Bélát érte.47 Őt ugyancsak 1919 augusztusában hurcolta el a rendőrség, mint „kommunista üzelmekkel gyanúsított” személyt és augusztus 30-án tartott kihallgatásának jegyzőkönyve szerint egyebet, mint a könyvtárügy érdekében kifejtett tevékenységét nem tudtak ellene felhozni. Egy későbbi, 1919. szeptember 13-i keltezésű jegyzőkönyvből kiderül, hogy Kőhalmi ekkor a gyűjtőfogház foglya.Tizenhárom

46 A Bp.-i Nemzeti Bizottság Igazoló Biz.-ához 1945. ápr. 30-i kelt.-sei benyújtott jelentés. — FSzEK Kvt.-tört ír. Solti Andrásné Szigeti Gabriella iratai. — Itt mondunk köszönetét Solti Gabriellának az édesanyjára vonatkozó fontos dokumentumok átadásáért.

47 Magyar Munkásmozgalmi Intézet A II. 12/749. lelt. sz.

74