A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár az ellenforradalom első éveiben
Az idézett dokumentumokból tehát kiderül, hogy Pikiert és Szigetit augusztus 7-én vagy 8án hurcolták el a könyvtárból és elsősorban kollegái „közbenjárására”. — Az a val- látás, amelyről a „Világ” című lap nyomán tudjuk, hogy rabkórházban való szállítással fejeződött be, 8-án vagy 9-én történhetett. Egy újabb, a főkapitányság által a gyűjtőfogház igazgatóságához intézett átirat szerint Pikier Blankát augusztus 11-én szállították át a gyűjtőfogházba. Ugyanezen irat túloldalán olvashatjuk: ..Szabadul Pikier Blanka 1919. VIII. 20.”37 — Hogy Pikier Blanka ténylegesen akkor szabadult-e, erről nem tudunk, arról azonban igen, hogy a könyvtárvezetőség által követelt szigorú eljárás még korántsem ért véget vele szemben. Mielőtt a Pikier Blanka „bűnügyére” vonatkozó további aktákat ismertetnénk, iktassuk ide azt az egy ügyiratot, mely Szigeti Gabriellára vonatkozik, de a Pikler-féle csomóban feltalálható : „Budapesti m. kir. államrendőrség. — 20273/920. fk. ein. res. — Jelentés. — 1920- év. július hó 10-én. Szigethi Gabriella a gróf Károlyi utcza 6 szám alatt jelzett" Szabó Ervin (Fővárosi könyvtár) pár év óta hivatalnok volt. A kommun kitörése itt érte ... bizalmi lett... A kommun alatt bátor kommunistává lett és lelkesedéssel volt a diktatúra iránt. Ezen helyen a kommun alatt mint bizalmi csak két-három liétig volt, mert azután Dienes László a főváros népb:ztosa titkára lett ... a könyvtárnál gyűléseket nem tartott . . . ő míg ott volt, egyesek előtt dicsőítette a kommunizmust és híveket igyekezett neki gyűjteni és semmiféle bűncselekményeket nem követett el. .. . Szigeti Gabriella, mint előttem az első napon beismerte, hogy a kommun hűséges híve volt, még a mai napig is az. A nevezett ellen előzőleg, mint jelenleg más megállapítható nem volt. — Pikier Blanka mérsékeltebb kommunista elvű volt, mint Szigeti Gabriella. A Kommunnak is lelkes híve volt, azonban nem hangoztatta annyira a kommun jóságát. A könyvtár alkalmazottai nem akarnak nyilvánosan tanúskodni és a bírósághoz és ügyészséghez ezért nem neveztetnek meg . . . Hittigh Gyula detektív.”38 A rendőrség azonban nem volt tekintettel arra, hogy a „tudomány emberei” legalább kifelé fenn akarják tartani a becsületesség látszatát. Erre világít rá Zsillé István detektív 1920. október 31-iki jelentése a kapitányhoz: . . . Jelentem, hogy a nyomozást újólag megejtettem, melynek folyamán sikerült megállapítanom, hogy Hittigh Gyula volt áll. rend. detektív kiket hallgatott ki ezen ügyben. — A jelzett Szabó Ervin Könyvtár (IV. gróf. Károlyi u. 8.) vezetői közül kihallgatta dr. Kremmer Dezsőt, Bor Dezsőt, Drescher Pált és Vavrinecz Dezsőt. . .”39 Alig kétséges, hogy az egyik fehérterrorista, aki augusztus 7-e körül a könyvtárban járt, a nevezett Hittigh Gyula volt, ugyanő végezte azt az „alapos” vallatást, melynek következtében a 22 éves Szigeti Gabriella 8 héten át nem tudott felemelkedni a rabkórházi ágyról. Végül ugyanez a Hittigh Gyula vök kénytelen egy esztendővel később jelenteni, hogy áldozatára a könyvtárosok vallomásával ellentétben „semmiféle bűncselekményeket” nem tudott rábizonyítani azon kívül, hogy Szigeti Gabriella a kínzások közepette is kommunistának vallotta magát. Az utóbb idézett irat pedig a leghitelesebb formában leplezi le azoknak a könyvtárosoknak az eljárását, akik sok esztendőn volt kollegáikat börtönbe juttatták s ráadásul azt szerették volna, hogy a kortársak és az utókor tetteikről ne szerezzen tudomást. A tanúk tehát horogra akadtak, a rendőrség most már közelebbrő' is megvizsgálhatta, hogy tulajdonképpen miért is kellett lefognia Pikier Blankát és Szigeti Gabriellát. Egy 1921. március 14-iki, a már említett Zsillé István detektív által készített jelentés 72 « Uo. 38 Uo. Fogalmazási hibák az eredetiben. 38 Uo.
