A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár az ellenforradalom első éveiben
„Méltóságos Polgármester Ür! ... Van szerencsém tisztelettel jelenteni, hogy a könyvtárunkban levő kommunista, bolsevista s anarchista irányú művek egy tekintélyes részét a román nagyvezérkar kiküldött képviselője egy felállítandó kézikönyvtár céljaira elvitte...”10 11 12 Ez volt hát a nyitánya a „nemzeti szellem feltétlen érvényesítésé ”-nek. A könyvtár irattárában találunk egy „Románok által elvitt könyvek jegyzéke” című mappát. Ebben csak a lista első és hetedik lapja maradt meg, összesen 70 címmel. Ha a jegyzék csak hét lapból állott, így is legalább két és félszáz könyvet szállítottak el a románok, de lehet, hogy ennek tízszeresét. A töredékes lista egyébként némileg ellentmond az idézett jelentésnek, ui. a címek között találkozunk Pulszky Ferenc „Magyarország archeológiája” című két kötetes művével is. Az 1897-es kiadású munka még a legjobb akarattal sem nevezhető bolsevistának. Kimerítőbb tájékoztatást kapunk a rendelő-osztály 1919-es évi (kéziratban fennmaradt) jelentéséből. Eszerint: „A románok kb. 340 darab könyvet vittek el. Köztük a Huszadik Század 35 kötetét, a Magyar Iparfelügyelők Tevékenysége 16 kötetét, a Magyar Bányakalauz 4 kötetét, Szilágyi Magyar nemzet történetét, a Statisztikai Hivatal Évkönyveit (1872—1914-ig), Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai 24 kötetét, a Magyar törvénytár (Franklin kiad.) 35 kötetét, Jászi Oszkár összes műveit, Arany, Vörösmarty összes munkáit, Salamon összes műveit.”11 Fél esztendővel későbben a könyvtárvezető a sajtóban is nyilatkozott az ügyről. Szerinte a román királyi hadsereg megbízottai elvittek „Körülbelül 10 000 korona értékű könyvet, jobbára Erdélyre vonatkozó közgazdasági és statisztikai tanulmányokat és bolsevista iratokat... ”ia Ezek után még kevésbbé hihetjük, hogy valóban „csak” kommunista stb. művek kerültek a megszállók birtokába. Az 1919-es évi jelentés közli, hogy abban az esztendőben a központ 45.000 korona értékű könyvet vásárolt. A megszállóknak tehát az igazgató bevallása szerint az évi gyarapodás egynegyedének megfelelő értékű anyagot juttattak. A kiszolgáltatott könyvek kötetszámát tehát csak hozzávetőlegesen tudjuk, de megközelítő pontossággal határozhatjuk meg az átadás napját, ha a fentebb idézett jelentés további részét vesszük szemügyre íme a folytatás: „Tisztelettel jelentem, hogy a könyvtárban levő bolsevista, kommunista jellegű irodalom ama részét, amelyet a románok meghagytak, a napi kölcsönzésből kivontam. .. Minthogy könyvtárunk a proletárdiktatúra idején gyakori szereplése miatt erősen kompromittált volt, sőt, már annak előtte is a nemzeti szellem teljes elhanyagolása mellett az internacionalizmus gondolatvilágának kedvezett, — ezért a nemzeti szellem újjáébredóse idején, midőn tisztelettel alulírottat bízta meg a tanács a vezetéssel, azonnal elrendeltem a kommunista írásoknak a kölcsönzési forgalomból való kiemelését. Ennek igazolásául van szerencsém bemutatni Méltóságodnak augusztus 10-én keltezett körlevelem másolatát.”13 A könyvek átadása tehát augusztus 10-e előtt történt, hiszen a körlevél kibocsátását megelőzte. Idézzük kivonatosan ezt az első, 1919. augusztus 10-én kelt eredeti dokumentumot: „Körlevél. A reference-tisztviselőket, a kölcsönző személyzetet és a fiókvezetőket felszólítom, . . . hogy kommunista szellemben bármily kérdésről írt könyveket és fiize10 Uo. 11 FSZEK kvt.-tört. ír. Elleni. 1920. jan. 5. 12 A fővárosi könyvtár jövője—Magyarország 1920. jan. 11. 13 Főv. Lev. tár Tanácsi iratok. XIV. ü. o. 471/1913. 63
