A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959
Dobos Piroska: Az igénykutatás problémái és módszerei a közművelődési könyvtárakban
AZ IGÉNYKUTATÁS PROBLÉMÁI ÉS MÓDSZEREI A KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁRAKBAN Az MSZMP művelődésipolitikájának irányelvei a kulturális és tudományos intézmények dolgozóinak figyelmét munkájuk tartalmi kérdései felé fordították. Újságírók és kultúrpolitikusok, tanácsi és minisztériumi szervek vezetői és munkatársai egyre többen kérdezik tőlünk, könyvtárosoktól, mit olvasnak, milyen könyvek iránt érdeklődnek Budapesten. A népművelési munka minden irányítója fokozott felelősséget érez a könyvtárak munkája iránt, mert egyetértenek az irányelvek megállapításával: ,,A könyvtárak jó munkája értékes hozzájárulást jelent a tömegek ízlésének, műveltségének, erkölcsi és politikai arculatának formálásához. A művelődésipolitikai irányelvek érvényesítése új módon veti fel a könyvtári munka több részkérdését s megerősíti azoknak a könyvtárosoknak a meggyőződését, akik már eddig is a könyvtári munkában az olvasó és a könyvtáros személyes kapcsolatát, a tudatos nevelői ráhatást tartották a leglényegesebbnek. Az ízlés, a műveltség, az erkölcsi és politikai arculat formálása a köz- művelődési könyvtárakban sajátos körülmények között és sajátos eszközök, módszerek igénybevételével történik. E tényezők között nem tekinthető részletkérdésnek az olvasók igényeinek ismerete, hiszen egy-egy olvasó jelenlegi arculatát, ha összetetten, ha nehezen megismerhetően és mérhetően is, leginkább igényei jellemzik. Meggyőződésünk éppen ezért, hogy az irányelveknek megfelelő tömegmunkához elengedhetetlenül hozzátartozik az igények feltárása, tanulmányozása, tudatos, tervszerű befolyásolása, alakítása, fejlesztése, sőt annak alapját képezi. Másképpen — az igények feltárása nélkül — nem tanulmányozhatók azok a törvényszerűségek, amelyek az olvasók érdeklődésének fejlődésében, növekedésében megnyilvánulnak. Ehhez a munkához nem elegendők azok az „összbenyomások”, amelyeken eddig az olvasókra vonatkozó ismereteink alapultak. így merült fel a kívánság: vizsgáljuk meg, milyen szerepe volt a közművelődési könyvtárakban az elmúlt másfél évtized alatt az igénykutatásnak s hogyan érhető el e munka legjobb módszereinek kialakítása, valamint, hogy ezek felhasználása kedvezően befolyásolja egész tevékenységünket. I. Történeti áttekintés A felszabadulás óta eltelt másfél évtized könyvtári életében a könyvtári vonatkozású publikációk alig foglalkoznak az olvasók igényeivel. A Szabad Nép 1947 szeptember 21-i számában riportot találunk, amelyben a legkeresettebb könyvek után kutat az újságíró az Agrolux-ban. Ha meg is tudjuk ilyen módon néhány munkásolvasó véleményét, ez az igények feltárása tekintetében nem lehet döntő. Az Igaz Szó 1949. évi 7. számában a Mávagban megrendezett vélemény- kutatás eredményéről olvashatunk. Eszerint az üzemi dolgozók 39%-ának volt saját könyvtára. Ugyanebben a riportban számolnak be arról, hogy a 9. sz. kerületi könyvtárban nyolc adott könyvre kik tartottak igényt. Azt mondhatjuk, hogy 1949 végéig általában kevés szó esik a közművelődési könyvtárakról s ezek a kisebb színes riportok csak ízelítőt adnak a készülődő nagy változásról. 9 Évkönyv — 26 129
