A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1958. évi jelentése
A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR 1958. ÉVI JELENTÉSE Az 1958-as év a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár életében új fejlődés, fellendülés éve volt* Az 1956-os évi ellenforradalom visszahúzó hatása, amely a könyvtár 1957-es tevékenységének súlyos visszaesésében nyilvánult meg, már a múlté és a könyvtár fennállása óta 1958- ban érte el eddigi legmagasabb olvasói- és könyvforgalmi eredményeit. A Párt művelődéspolitikájának irányelvei — amelyek alapján a könyvtár igazgatósága kidolgozta a központ és hálózat feladatait — nagy segítséget nyújtottak és nyújtanak a jövőben is, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkájának további megjavításához. A központ és a hálózat 1958. évi legfőbb eredményeit — az összehasonlítás, kedvéért az előző évek adataival egybevetve és az 1958-ban különvált Pedagógiai Könyvtár adatai nélkül — a következő táblázat ismerteti: 1955 1956 1957 1958 évben Könyvtárak száma1 ...................................... 4 2 42 43 43 Könyvtári állomány2 ................................ 1 334 487 1 413 648 1 403 197 1 465 592 Beiratkozott olvasók száma ...................... 1 25 166 127 057 120 851 127 069 Kölcsönzők és helybenolvasók száma3 .... • 1 253 639 1 228 911 1 519 164 Kölcsönzött és helyben olvasott kötetek és egyéb kvt. egységek száma4 .................... 3 521 161 3 393 241 3 150 392 3 881 344 1) A központ és a hálózat könyvtárainak együttes száma. 2) Könyvek, egyéb könyvtári egységek és dia-filmek száma. 3) A kerületi könyvtárak olvasótermi látogatóival együtt. 4) 1958-ban a dia-kölcsünzésekkel együtt. A beszámoló évének a korábbi esztendőknél előnyösebb könyvtári forgalma azt bizonyítja, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központja és hálózata egyaránt kiheverte az. ellenforradalom okozta károkat, illetve azok nagyrészét. A beszámolási év adatainak az előző, 1957-es év megfelelő számaival való egybevetése azt mutatja, hogy amíg a könyvtári állomány és a beiratkozott olvasók száma 1958-ban 4—5 százalékkal növekedett, a kölcsönzők és az olvasott könyvtári egységek számának emelkedése 23—24 százalékos volt. Az utóbbi emelkedés — főleg ha a változatlan könyvtárosi létszámmal hasonlítjuk össze — igen jelentős és, mint az alábbiakban látni fogjuk, nagymértékben előtérbe állítja a könyvtár személyi létszám növelésének szükségességét. Az ellenforradalom okozta anyagi károk helyreállítása a központi könyvtár épületében még nem fejeződött be. 1958-ban a helyreállítás 860 000 forint értékben történt, a befejezéshez még további 800 000 forint összegű munkára volna szükség. A helyreállítás a székház művészi értékeit mindenütt figyelembe vette, így a falak aprólékos kőfaragói munkái mellett többek között a reference és a különgyűjtemények termének tönkrement pompás aranyozott, illetve ezüstözött mennyezetének eredeti állapotba való visszaállítása terén is. A kerületi könyvtárakban általában a károk kisebb mértékűek voltak s azok helyreállítása nagyrészt már 1957-ben megtörtént. 3
