A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959

Bikácsi Lászlóné: Gyermekkönyvtáraink néhány problémája

3. A létszámhullámzás fontos tényezője a könyvtár helyzete is Kevés létszámmal dolgozó kerületi könyvtárainkban rendszerint nem jut elég idő a gyermek­könyvtári munkára, külön könyvtárost nem is biztosítanak erre a célra. De még az olyan nagy könyvtárakban is, ahol hét vagy nyolc dolgozó van, a gyermekek pedig az összolvasólétszám negyed részét teszik ki, ritkaság az egy teljes személy gyermekkönyvtári szolgálata. Ebből a szem­pontból szép példa az I. kér. Krisztina körúti könyvtár, ahol öt dolgozó közül egy teljesen függet­lenített személy áll a gyermekkönyvtár rendelkezésére. (A gyermekolvasók aránya itt 28,5%.) Ezen a helyen éppen a helyzet adta előnynél fogva magasabb színvonalú gyermekkönyvtári munka folyik, mint általában a többi kerületi könyvtárban. Itt a könyvtárosnak alkalma nyílik arra, hogy az úttörőmozgalomban is részt vegyen, azonkívül különböző feladatokra aktivizálja olvasóit és színvonalas csoportos foglalkozásokat tartson. Ennek következtében olvasólétszámuk is egyenle­tesebb, sőt fejlődő tendenciát mutat. Egyre több kerületi könyvtár ismeri fel most már annak szükségességét, hogy a gyermekek könyvtári nevelésére időben is függetlenítsék a dolgozót. A VII. kér. Rottenbiller utcai könyvtár és a XI. kér. Karinthy Frigyes úti könyvtár is heti 48 órában függetlenítette egy-egy dolgozóját a gyermekkönyvtár munkájának elvégzésére. Szükségessé válik azonban, bizonyos munkanormák kidolgozása, amely szerint éppen úgy, mint a könyvek beszer­zésére szükséges összeget, megszabtuk, megszabjuk azt is, hogy az olvasók arányában mennyi időre van szüksége a könyvtárnak a gyermekkönyvtári munka biztosítására. A könyvtár helyzete szabja meg azt is, hogy külön szobában, esetleg külön kölcsönző pult­nál, vagy a felnőttekkel együtt, de külön időben foglalkoznak-e a gyermekekkel. Azokban a könyv­tárakban, ahol csak egy kölcsönző pult van, igen nagy gondot okoz, hogy a felnőttekkel együtt a hét minden napján, vagy pedig egy vagy két meghatározott napon fogadják-e a gyermekeket. A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol helyes elvből kiindulva szétválasztották a gyermekek és fel­nőttek kölcsönzőszolgálatát, de a hétnek csak egy vagy két napját fordítják a gyermekekre, erő­sen visszaesett a gyermekolvasók aránya. Pl. a Török utcai könyvtárban helyszűke miatt lehe­tetlen a felnőttekkel egyidőben foglalkozni a gyermekekkel, ezért a hétnek csak egy napját jelöl­ték ki számukra. Itt az olvasólétszám 15%-a az összolvasóknak. A Lehel úti könyvtárban két napon fogadják a gyermekeket, az olvasók aránya 17%, az Ilka utcai könyvtárban viszont, ahol a fel­nőttekkel egyformán, minden nap kölcsönöznek számukra, az olvasóarány 31%, a káposztásmegyeri könyvtárban 36% stb., stb. Ezek a példák arra a meggondolásra késztetnek, vajon azzal a tény­nyel, hogy a külön kölcsönzőszolgálat a gyermekek jobb könyvtári nevelését biztosíthatja, bele­nyugodhatunk-e abba, hogy ugyanakkor a gyermekolvasók nagy létszámát kirekesztj ük a könyv­tár látogatásának lehetőségéből. 4. A kölcsönzési idő mint tényező Számottevő tényező az is, hogy megfelelő-e a gyermekek számára megszabott kölcsönzési idő. Köztudomású, hogy a fővárosi iskolákban egyes helyeken váltakozó tanítási rendszer van, a gyermekek egy része csak délelőtt, mások délután, ismét mások délelőtt és következő héten délután járnak iskolába. A kölcsönzési idő vizsgálata azt bizonyította, hogy a könyvtárvezetők nem mindenhol körültekintőek a nyitvatartás idejének megszabásában. Sokan nem veszik figye­lembe, hogy a napközi otthont igénybevevő gyermekek 5 óra előtt nem mehetnek a könyvtárakba. A napközi otthonok rendjét, fegyelmét borítanánk fel azzal, ha megkívánnánk, hogy a felügyelő pedagógus a könyvtárba beiratkozott gyermekeket a többinél előbb engedje el a tanulószobákból. A könyvtáraknak kell alkalmazkodniok a gyermekek elfoglaltságához azzal, hogy a hét egy vagy két napján hosszabb idejű kölcsönzőszolgálatot tartanak. A hálózat könyvtárainak mintegy fele ezt a szempontot figyelembe véve a kölcsönzési idő rendezésével még mindig tehetne valamit gyer­mekolvasói létszámának emelése érdekében. 5. Testvérkönyvtárak mint befolyásoló tényezők A gyermekolvasók létszámarányát befolyásoló tényező az is, hogy a könyvtár közeli körzeté­ben van-e olyan szakszervezeti, iskolai vagy úttörőházi könyvtár, mely megfelelően el van látva gyermekkönyvanyaggal. E tényező vizsgálata azt mutatja, hogy a legmagasabb olvasóaránnyal 171

Next

/
Thumbnails
Contents