A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959
Bikácsi Lászlóné: Gyermekkönyvtáraink néhány problémája
3. A létszámhullámzás fontos tényezője a könyvtár helyzete is Kevés létszámmal dolgozó kerületi könyvtárainkban rendszerint nem jut elég idő a gyermekkönyvtári munkára, külön könyvtárost nem is biztosítanak erre a célra. De még az olyan nagy könyvtárakban is, ahol hét vagy nyolc dolgozó van, a gyermekek pedig az összolvasólétszám negyed részét teszik ki, ritkaság az egy teljes személy gyermekkönyvtári szolgálata. Ebből a szempontból szép példa az I. kér. Krisztina körúti könyvtár, ahol öt dolgozó közül egy teljesen függetlenített személy áll a gyermekkönyvtár rendelkezésére. (A gyermekolvasók aránya itt 28,5%.) Ezen a helyen éppen a helyzet adta előnynél fogva magasabb színvonalú gyermekkönyvtári munka folyik, mint általában a többi kerületi könyvtárban. Itt a könyvtárosnak alkalma nyílik arra, hogy az úttörőmozgalomban is részt vegyen, azonkívül különböző feladatokra aktivizálja olvasóit és színvonalas csoportos foglalkozásokat tartson. Ennek következtében olvasólétszámuk is egyenletesebb, sőt fejlődő tendenciát mutat. Egyre több kerületi könyvtár ismeri fel most már annak szükségességét, hogy a gyermekek könyvtári nevelésére időben is függetlenítsék a dolgozót. A VII. kér. Rottenbiller utcai könyvtár és a XI. kér. Karinthy Frigyes úti könyvtár is heti 48 órában függetlenítette egy-egy dolgozóját a gyermekkönyvtár munkájának elvégzésére. Szükségessé válik azonban, bizonyos munkanormák kidolgozása, amely szerint éppen úgy, mint a könyvek beszerzésére szükséges összeget, megszabtuk, megszabjuk azt is, hogy az olvasók arányában mennyi időre van szüksége a könyvtárnak a gyermekkönyvtári munka biztosítására. A könyvtár helyzete szabja meg azt is, hogy külön szobában, esetleg külön kölcsönző pultnál, vagy a felnőttekkel együtt, de külön időben foglalkoznak-e a gyermekekkel. Azokban a könyvtárakban, ahol csak egy kölcsönző pult van, igen nagy gondot okoz, hogy a felnőttekkel együtt a hét minden napján, vagy pedig egy vagy két meghatározott napon fogadják-e a gyermekeket. A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol helyes elvből kiindulva szétválasztották a gyermekek és felnőttek kölcsönzőszolgálatát, de a hétnek csak egy vagy két napját fordítják a gyermekekre, erősen visszaesett a gyermekolvasók aránya. Pl. a Török utcai könyvtárban helyszűke miatt lehetetlen a felnőttekkel egyidőben foglalkozni a gyermekekkel, ezért a hétnek csak egy napját jelölték ki számukra. Itt az olvasólétszám 15%-a az összolvasóknak. A Lehel úti könyvtárban két napon fogadják a gyermekeket, az olvasók aránya 17%, az Ilka utcai könyvtárban viszont, ahol a felnőttekkel egyformán, minden nap kölcsönöznek számukra, az olvasóarány 31%, a káposztásmegyeri könyvtárban 36% stb., stb. Ezek a példák arra a meggondolásra késztetnek, vajon azzal a ténynyel, hogy a külön kölcsönzőszolgálat a gyermekek jobb könyvtári nevelését biztosíthatja, belenyugodhatunk-e abba, hogy ugyanakkor a gyermekolvasók nagy létszámát kirekesztj ük a könyvtár látogatásának lehetőségéből. 4. A kölcsönzési idő mint tényező Számottevő tényező az is, hogy megfelelő-e a gyermekek számára megszabott kölcsönzési idő. Köztudomású, hogy a fővárosi iskolákban egyes helyeken váltakozó tanítási rendszer van, a gyermekek egy része csak délelőtt, mások délután, ismét mások délelőtt és következő héten délután járnak iskolába. A kölcsönzési idő vizsgálata azt bizonyította, hogy a könyvtárvezetők nem mindenhol körültekintőek a nyitvatartás idejének megszabásában. Sokan nem veszik figyelembe, hogy a napközi otthont igénybevevő gyermekek 5 óra előtt nem mehetnek a könyvtárakba. A napközi otthonok rendjét, fegyelmét borítanánk fel azzal, ha megkívánnánk, hogy a felügyelő pedagógus a könyvtárba beiratkozott gyermekeket a többinél előbb engedje el a tanulószobákból. A könyvtáraknak kell alkalmazkodniok a gyermekek elfoglaltságához azzal, hogy a hét egy vagy két napján hosszabb idejű kölcsönzőszolgálatot tartanak. A hálózat könyvtárainak mintegy fele ezt a szempontot figyelembe véve a kölcsönzési idő rendezésével még mindig tehetne valamit gyermekolvasói létszámának emelése érdekében. 5. Testvérkönyvtárak mint befolyásoló tényezők A gyermekolvasók létszámarányát befolyásoló tényező az is, hogy a könyvtár közeli körzetében van-e olyan szakszervezeti, iskolai vagy úttörőházi könyvtár, mely megfelelően el van látva gyermekkönyvanyaggal. E tényező vizsgálata azt mutatja, hogy a legmagasabb olvasóaránnyal 171
