A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959
Bikácsi Lászlóné: Gyermekkönyvtáraink néhány problémája
rendelkező könyvtárak körzetében csupán egy vagy két iskolai könyvtár működik (pl. 33, 35, 40. sz. könyvtárak), míg ahol 5—10 iskolai könyvtár is esik a könyvtár körzetére, ott a gyermekolvasók aránya az összolvasókhoz viszonyítva (egy-két kivételt leszámítva) legtöbbször nem éri el a 20-25%-ot. Pl. 2-es könyvtár — 12 isk. könyvtár — 22,5% olvasólétszám 10-es könyvtár — 10 isk. könyvtár — 21 % olvasólétszám 8-as könyvtár — 7 isk. könyvtár — 22 % olvasólétszám 28-as könyvtár — 6 isk. könyvtár — 18 % olvasólétszám Meg kell jegyeznünk, hogy a szakszefvezeti könyvtárak kerületi viszonylatban kevésbé befolyásolják a gyermekolvasók létszámalakulását, tekintettel arra, hogy az üzemekben rendszerint jelentős létszámban dolgoznak más kerületek lakói. (Ezek a szülők rendszerint az üzemi könyvtárból viszik gyermekeik számára haza, a más kerületben levő lakásukra a könyveket.) 6. A könyvtárból való elmaradás okainak vizsgálata Kérdőíves módszerrel közvéleménykutatást rendeztünk, hogy melyek azok a konkrét esetek, amelyek választ adnak a gyermekolvasók könyvtárból való kimaradásának okaira. 256 eset közül az alábbi csoportosításban közöljük a válaszokat: miért szüntette meg a kölcsönzést? (256 eset közül) 90 esetben térítés, késedelmi díj vagy perlés miatt 70 „ a sok tanulnivaló miatt 35 „ nem adta át a szülő személyi igazolványát 29 ,, saját könyveit olvassa 22 „ elköltözött 4 „ betegség miatt 3 „ az iskolai könyvtár látogatása miatt 2 „ nem szeret olvasni 1 ,, sportszenvedélye miatt A felsorolt esetek figyelmeztetőek, meg kell vizsgálnunk azokat a tényezőket, amelyek gáto- lóak lehetnek a létszámfejlődésre, tehát lehetőleg ki kell küszöbölnünk, meg kell szüntetnünk azokat az okokat, amelyek a gyermekolvasók lemorzsolódását idézhetik elő. a) Térítés, késedelmi díj, perlési díj miatti kimaradás első helyet foglal a begyűjtött adatok között. Figyelmeztető számunkra, vajon a könyvtárosok megadják-e a lehetőséget a gyermekeknek a kölcsönzési idő helyes megszabásával a könyvek visszahozatalára. Külön vizsgálatot kell folytatni, hogy vajon az egy vagy két napon kölcsönző könyvtárakban gyakoribbak-e a késedelmi díj, térítés és perlés miatt történt lemorzsolódások. Meggondolásra késztet az a tény is, hogy a Szovjetunió gyermekkönyvtáraiban az első felszólításra visszahozott könyvek után nem szednek késedelmi díjat a gyermekektől. Ennek valóban nagy pedagógiai jelentősége lehet. b) Gyakran fordul elő a könyvtárakban, hogy a gyermek jelzi, szeretne beiratkozni, de az ahhoz szükséges személyi igazolványt szülei nem adják neki oda. (Köztudomású ugyanis az a tény, hogy a szülők legnagyobb része nem tud elmenni a gyermekkel beiratkozni, mert hiszen későn kerül haza munkahelyéről, a gyermekkönyvtárak többsége pedig öt órakor már bezár.) Meg kell találni a módját, hogy más, esetleg munkaadói igazolvánnyal, mely a lakcímet is tartalmazza, igazolhassa a gyermek a szükséges adatokat. A személyi igazolvány nem lehet akadálya annak, hogy egy gyermek olvasóvá válhasson kerületi könyvtárainkban. c) Örvendetes és elgondolkoztató az a jelenség, hogy egyre több gyermek vásárol már és kap ajándékba könyveket, tehát saját könyveit olvassa. Ez igen pozitív jelenség, még akkor is, ha a gyermekkönyvtárak látogatottságára negatív hatással van. d) A gyermekkönyvtári tapasztalatcsere értekezleteken elhangzott érvelés, ti. hogy a pedagógusok nem engedik a könyvtárba a gyermekeket — mint előrelátható volt — nem igazolódott 172
