A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959
Bikácsi Lászlóné: Gyermekkönyvtáraink néhány problémája
Ahol 10% fölött van a könyvanyag, ott arányosan nő az olvasók száma is. Pl.: könyvanyag gyermekolvasó Rottenbiller utcai könyvtár 14% 24% Boráros téri könyvtár 15% 26% Böszörményi úti könyvtár 16% 27% Vág utcai könyvtár 17% 29% Ahol 20%-on felül van a könyvállomány, ott nem ritka a 30%-on felüli olvasólétszám sem. Pl: könyvanyag gyermekolvasó Kispesti könyvtár 20% 30% Csillaghegyi könyvtár 21% 32% Pestújhelyi könyvtár 21% 33% Királyerdei könyvtár 28% 38% Soroksári könvvtár 25% 45% Ez utóbbi csoport jellemzően külterületi könyvtárakra hívja fel a figyelmünket, ahol a gyermekolvasók aránya a vidéki községekhez hasonlóan relatíve magasabb a belterületi könyvtárakénál. A könyvállomány erőteljesebb fejlesztését ezeken a helyeken természetesen kiválthatta a kényszerítő szükséglet is, ti. ha a ki nem elégített könyvkérések száma szaporodik, egyre több gyermekolvasó marad el a könyvtárból. A könyvállomány erőteljes fejlesztése tehát nagyon is indokolt és szükséges volt ezekben a könyvtárakban. De ugyanígy szükséges lett volna a többi könyvtárban is, ahol a könyvállomány számbeli lemaradása gátlójává vált az olvasólétszám fejlődésének. Mégis meg kell jegyeznünk egy másik körülményt, amely ebben az esetben fennáll, ti. azt, hogy az elégtelen könyvállománnyal rendelkező könyvtárak viszont sokkal nehezebb körülmények között látnak el, ha százalékban saját olvasójukhoz viszonyítva alacsonyabb létszámú olvasót is, de fenti könyvtárakhoz viszonyítva, abszolút számokban kifejezve esetleg több gyermeket. Pl.: könyváH olv. látsz. könyváll. olv. létszám 1. sz. kvt. 2344 498 7. sz. kvt. 3722 663 6. sz. kvt. 3083 1082 35. sz. kvt. 3123 611 9. sz. kvt. stb. stb. 3786 1248 36. sz. kvt. 3714 851 A könyvállomány és olvasólétszám összefüggés! mögött azonban más összetevők is húzódnak meg. Tudnunk kell pl. az egyes kerületekben, hogy mennyi a 6—14 éves gyermeklakosság aránya a felnőttekéhez viszonyítva és azt kell hasonlítanunk a felnőtt és általános iskolás könyvtárlátogatók arányához. Általában véve a 6—14 éves gyermeklakosság 8—12%-a a kerületi összlakosságoknak és egyes kerületekre bontva 8—9—10—11 — 12%-ot tesz ki. A könyvtárhálózatban a gyermekolvasók aránya az összes olvasókhoz viszonyítva viszont 15%-tól 51%-ig terjed. Ennek az óriási kilengésnek a könyvállomány és olvasólétszám nyilvánvaló összefüggésén kívül több más oka is van. Fenti könyvállomány és olvasólétszám összefüggéshez érdemes például kimutatnunk azt a tényt, hogy hány általános iskolással rendelkezik a kerület és ebből milyen keveset vagy milyen sokat vonzott már olvasótáborába. 1. sz. kvt. az V. kér.-bői ráeső rész kb. 15%-át (Az V. ker.-ben két kvt. van.) 6. sz. kvt. a XI. ker.-ben kb. a gyerekek 10%-át (1 kvt. van.) 9. sz. kvt. a VIII. ker.-ből kb. ráeső rész 25%-át (3 kvt. van.) 7. sz. kvt. a XIII. ker.-ből kb. ráeső rész 15%-át (3 kvt. van.) 35. sz. kvt. XX. ker.-ből kb. ráeső rész 15%-át (2 kvt. van.) 36. sz. kvt. XVII. ker.-ből kb. ráeső rész 30%-át (2 kvt. van.) A könyvtár elhelyezése, a személyzeti ellátottság, a környező iskolák és szakszervezeti könyvtárak száma stb. stb. mind befolyásoló tényezők lehetnek. Jellemző példa a Karinthy Frigyes úti könyvtár helyzete, ahol a Móricz Zsigmond körtér forgalma és a környező iskolák nagy létszáma (illetőleg az ott levő iskolai könyvtárak) oly mértékben befolyásolják a gyermekkönyvtár 167
