A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959
Pelejtei Tibor: Egy kerületi könyvtár tiz éve
könyvtár legnehezebb éve. Bandába tömörült suhancok az előadások alatt verekedéseket provokálnak. Veszekedések, zavargások leple alatt szervezetten lopják a könyvet. A könyvtár este 10 h- ig kölcsönöz és a suhancok egy alkalommal például eltorlaszolják a könyvtáros előtt a kijáratot. A vasárnapi ügyeletesekkel pedig — enyhén szólva — határtalanul szemtelenkednek. A könyvtár sem tétlen. A körzeti pártszervezet és a társadalmi szervek segítenek. Nevelő munkával és megfelelő eréllyel lassan helyreáll a rend. A hangoskod ókból érdeklődő, majd rendszeres olvasó lesz. Megalakul az Irodalmi-kör és napjainkig igen jól működik. Fő feladata irodalomelméleti és történeti ismeretek megszerzése. Jó kapcsolat jön létre az olvasók és a könyvtár között és ennek eredményeként felszámolnak egy veszedelmes, 500 kötetes ponyva zugkönyvtárat a szomszédos Pajtás utcában. 1952-ben a könyvtár olvasószolgálati munkájával megteremti azt a légkört, melynek alapján később ez lesz a főerőssége. Venesz Béla könyvtárvezető az olvasókról foglalkozási táblázatokat készít. Véleménykutatási naplót vezetnek és rögzítik az olvasókkal folytatott beszélgetéseket. Jelentősebb munka még a műszaki és a világnézeti művek propagálása, és az üzemi könyvtárak segítése. Szakmák szerint különböző irodalomjegyzékeket állítanak össze. És e munkák segítségével születik meg egy munkásolvasó 10 000 Ft-os újítása. A XIII/7. sz. M. Sz. T. körzetben önálló könyvállomás létesül a könyvtár kezelésében, tiszteletdíjas könyvtárossal. A nyári hónapokban pedig park-kölcsönzés a Gyöngyösi- és a Béke-téren. Sok az üzemi könyvállomás is, — ahol sajnos később nagymennyiségű könyv eltűnik. Az ősz folyamán a Népműv. Minisztérium tart vizsgálatot. Elmaradás mutatkozik a belső munkákban. A kapkodás eredményét majd az ,,utódok” érzik. (Pl. a grafitceruzával könyvbeírt leltári számok, ugyanazon müveknek többféle szakszáma stb.) És még egy probléma. Sem a kér. Tanács, sem a Kultúrház vezetősége nem segíti a Könyvtárat. (A Tanácsból Sáriné elvt.-nő hetekig nem tudja fogadni a könyvtár vezetőjét.) Rossz a kapcsolat és ez nehezíti a munkát. A vasárnapi ügyeletet a Könyvtár dolgozói egyedül vállalják. így jobb, mert a sok idegen kisegítő, helyismeret hiányában csak zavart okoz. A hétköznapi kölcsönzési idő már nem este 10 h-ig, csak este 9 h- ig tart. 1953 a képviselőválasztás éve, és ezzel a Könyvtár nagy propaganda munkájának az éve. Ankétok, irodalmi estek, kiállítások, felolvasások, sűrű zsúfolt programban. A Könyvtár jó olvasószolgálati munkáját idézi, a következő munkanaplórészlet : „Egy negyvenötév körüli htb. nő és hat más olvasó kölcsönöz a könyvtárban. A következő beszélgetés alakult ki: A könyvtáros: Mióta lakik az elvtársnö a XIII. kér. e részén? — Huszonöt éve ! — Azelőtt miket olvasott? — 1949-ig, amihez éppen hozzájutottam. Nem lehetett e kerületben hozzájutni jó könyvekhez. Néhány magánkölcsönző működött itt, akik- nál még 1948-ban is főleg kalandorregényeket és giccses szerelmi limonádékat lehetett kapni Volt nekik ugyan egy pár komoly könyvük is, de olyan csirkefogók voltak, hogy a kalandorregényekért 1 Ft kölcsönzési díjat kértek, az értékesebb regényekért csak 50 fillért. Biztosan azért, hogy ezzel a ponyvának az értékét növeljék és többet keressenek. — És most elégedettek-e könyvállományunkkal? — Bizony ám ! Csak most látom, hogy milyen sokat mulasztottam eddig az olvasásban. Azelőtt jó volt, ha egy Jókaihoz hozzájutottam. Csak itt ismertem meg Móriczot, Mikszáthot, Dickenset, Jack Londont, Solohovot és a többieket. — Igen, 1949 óta 13 000-rel gyarapodott a könyvállományunk. — Hát, ami igaz, az igaz, most már lehet olvasni, tanulni. Az utolsó öt évben három új iskolánk is épült, itt a környéken. Csak az a baj, elvtárs, hogy sok mindent nehezen lehet kapni, meg aztán drága is, pl. a zöldségféle. — Arról nem tehetünk, hogy szárazság volt! Es sajnos még nagy pénzeket keresnek a spekulánsok. — Azért mégis csak az a jobb, ha az állam tartja a kezében az éléskamra kulcsát és a művelődés irányítását !” 158
