A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959
Pelejtei Tibor: Egy kerületi könyvtár tiz éve
1953 őszén új vezető veszi át a Könyvtárat. A „haladó hagyományok” szigorú megtartásával új programot jelent a könyvtárosok fokozott önképzése. Csak ez az egyetlen útja a továbbfejlődésnek! E program szerint a könyvtárosok olvasási félórákat és vitákat tartanak. A többi kerületi könyvtárral és üzemekkel rendszeres tapasztalatcsere megbeszéléseken vesznek részt. És rövidesen külsőleg is a főváros legszebb kerületi könyvtára bontakozik ki az angyalföldi József Attila téren. 1953 őszén költözik jelenlegi helyére, a földszinti, három nagy helyiségbe, a Kultúrház emeletéről. Eredetileg is a zártabb egységű földszinten működött, de egy megtévesztő indoklással: ,,az emeleti télikert közelében, ahol nagy az átjáró forgalom, a könyvtár jobban belekapcsolódhat a Kultúrház életébe” — az emeletre helyezték. Természetesen a Könyvtárnak ez csak lármát jelentett és a különálló olvasóterem ellenőrizhetetlenségét. A földszintre történő visszahelyezés után kitűnt, hogy a kultúrházi kapcsolat nem az egymásbanyíló helyiségeken, hanem a könyvtár és a kultúrház dolgozóinak szorosabb együttműködésén múlik. Azóta a legteljesebb ez az együttműködés. A földszinti lehelyezésben már majdnem megoldható volt a „hármas-tagoltság”. A kölcsönző és a raktár 1 nagy teremben, együtt kapott helyet és szép, Ízléses berendezést. A kölcsönzőből balra nyílik, kényelmes fotelokkal, a fal mellett pedig körbefutó pamlaggal és a kézikönyvtárral berendezett 40 személyes modern olvasóterem. Az asztalokon olvasólámpák, csipke- terítők, az öt hatalmas ablakon földigérő csipkefüggönyök. Ugyanekkor a kerület is tovább fejlődik. 1954-ben a 4-es Könyvtár új berendezéssel, új könyv- állománnyal a Dózsa György úti népszállóból a forgalmas Lelhel útra költözik. Kiválik a 19. Könyvtár kezeléséből és önálló személyzettel önálló könyvtárrá alakul. Sajnos, a 7. sz. könyvtárt még mindig nem sikerül a kieső Vág utcából központibb helyre (pl. a Szt. István park közelébe) áthelyezni. Egyébként a kerületi összkép megértéséhez többet mond egy pár statisztikai adat: A XIII. kerület könyvtárainak fejlődése : Könyvállomány Olv. száma Köles, köt. szám Könyvbeszerz. keret Ft 1945 24 242 1358 56 128 Közp. elosztás 1948 25 131 1 719 66 747 1952 40 744 4 847 171 600 1955 51 801 7 353 226 439 75 000,1958 60 571 7 490 255 806 93 700,1954-ben a havi jelentések a vasárnap délelőtt megrendezett és jól sikerült műsoros irodalmi előadásokról számolnak be. Komoly élménye a Könyvtárnak, hogy a M. Sz. B. H. alkalmából Leszjuk elvtárs, a Szovjetúnió Népműv. Minisztériumából meglátogatja a Könyvtárat. A hosszú beszélgetés és tapasztalatcsere eredményeként megalakítják az Olvasók Tanácsát, mely tényleges segítséget nyújt a prop. munka terén és közvetíti az olvasók véleményét a Könyvtár vezetőjéhez. Segítségükkel tartja meg a Könyvtár első olvasóértekezletét. A megjelent 94 olvasó sok jó tanácsot ad a további munkához. A továbbiakban évenként rendeznek hasonló olvasóértekezleteket. Az Orsz. Könyvtáros Konferenciára a Könyvtár is beküldi az „üzemi tapasztalatait”. Hiszen ismeri és segíti sok üzemi könyvtár munkáját. A Dagály utcai „Szabadság” strandon sajátkezelésű könyv- és folyóiratkölcsönzés létesül. Ősszel tanácstag-választás. Minden közvetlen és közvetett könyvtári eszközzel segítik a választás munkáját. Az 1955-ös országos könyvtári „Felszabadulási” versenyben a könyvtár dolgozói jó munkájukért pénz- és könyvjutalmat kapnak. 1955/56-ban képesítés szempontjából javul a dolgozók összetétele. Már a beosztott munkatársak is főiskolát vagy érettségit végeztek. Közben a vezető helyettese, Rausnitz Jenőné (a 19-es kezelésében álló 4. sz. könyvtárt vezette sok éven át, igazi hivatásszerettei és áldozatkész, pártos odaadással) nyugdíjba megy. Tovább fejlődik az olvasószolgálati munka. Az olvasók egyes kategóriáiról személyi lapokat 159
