A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959

Pelejtei Tibor: Egy kerületi könyvtár tiz éve

E négy sajátosság általános érvényű lehet a peremkerületekre. Mivel könyvtárunk a XIII. kerület, illetve Budapest legnagyobb területi kultúrházában működik, még egyéb feladata is van és ezzel további különleges sajátosság jellemzi;

5. Propaganda munkája (ism. térj. előadások, kiállítások stb.) a többi könyvtárakéhoz viszonyítva sokkal intenzívebb, nemcsak a kultúrházi élet megkövetelt programjaként, hanem a könyvtári irodalompropaganda mind szélesebb eszközeként is.

6. Olvasótermei, kézikönyvtára (és nem utolsó sorban könyvtárosainak felkészültsége) segítették elő a Tájékoztató-szolgálat folyamatos működését. így rendszeres a felvilágosító, figyelő- és a bibliográfiai-tájékoztató munkájuk. Budapest kerületi könyvtárai közül itt vált először ez a munka közművelődési könyvtár sajátosságává. Kultúrház-könyvtári profilként feladata a műsoranyaggyűjtés, ebben a teljességre való törekvés, és budapesti műsor-reference ellátása.

Ezek a kialakult„ismertető jegyek” 10 év munkáját jelentik. 10 év nehézségét és örömét, gondját és eredménnyel teli küzdelmét. 1949 őszén lépett be az első olvasó a kis létszámú, párezer kötetes könyvtárba. 1959-ben, a megnyitás évfordulójára a kisegítőkkel együtt már nyolc dolgozó és 22.000 kötet könyv várja az 5000-ik felnőtt és a 3500-ik gyermekbeiratkozóját, akik 10 év alatt 743 600 kötet könyvet olvastak. Közel háromnegyedmillió könyv! — Ha ebből 1—1 könyvnek csak 1—2 oldala segítette a környék dolgozóit kultúráltság, az új világnézet kialakításában, akkor értjük meg munkánk jelentőségét, és a könyvtáraknak a népművelés területén betöltött fontos szerepét.

H: * H:

Most nézzünk végig rövid jelentés formájában 10 év történetén.

A XIII. kerületben 1945 előtt nyilvános kölcsönzést a Vág utcai 7. sz. könyvtár folytatott. Főleg a belterület, a régi V. kér. lakóinak kielégítésére létesült 1919-ben. A Dózsa György úti Fővárosi Népszálló könyvtára (4. sz. fiók, Szabó Ervin alapította 1914-ben), inkább helyi-használatú könyv állomásként működött. A Horthy korszak 25 éve alatt sem új könyvtár felállítása, sem a meglévők fejlesztése nem került napirendre. 1945 után lehetett csak arról szó, hogy a kerület külső pereme, a József Attila kertváros és a „Tripolisz”, az angyalföldi kultúrház helyiségeiben könyvtárat kapjon.

1949. nov. 19-én volt az ünnepélyes megnyitó. Az akkori Fiókközpont = Geréb Lászlóné osztály- vezető, Soltné, Réthey Prickel, Kepes Ágnes, Krúdy Zsuzsa, a Pártközpontból : Dobos Piroska és a 19-es könyvtár első dolgozói: Fábiánná, mint vezető (illetve 1950. májusától Winter Pálné), Kerekes Mária, Vigh Eta és Mezőfiné állt a Könyvtár bölcsőjénél.

Ekkor még a 4. sz. könyvtár (Népszálló) is a 19-es kezelésében működik.

1949/1950. a „nagy szervezés évé”. A könyvtár e „hőskorában” még személyes háziagitációval tudatják a lakosságot a könyvtár megnyitásáról, az olvasás lehetőségéről. Az első hónap eredménye : 29 beiratkozás! (Ma, minden agitációs munka nélkül 70—100 fő havonta az új beiratkozok száma.)

Vajon hány százalékos kultúrigény emelkedést mutat e rövid 10 év?

De nemcsak kultúrigény emelkedésről van itt szó! 1950 május З.-áról idézem e bejegyzést:

„Az olyan egyén, aki rossz anyagi helyzete miatt a beiratkozási dijat {évid Ft!) nem tudja megfizetni, kérvénnyel fordulhat a Szabó Ervin Könyvtár központjához.”

— Azt hiszem, ma már csak mosolyogni tudnánk egy ilyen rendelkezésen ....

A könyvtárosok tanulókörökön tanulnak ebben az időben. Legfontosabb probléma a „termelésiregények” kérdése. Mégegy érdekes feljegyzés az 1950-es munkanaplóból: „Kéretik, hogy a fiókosok egyszerűen és dolgozó nőhöz illően öltözködjenek!” . . .

1951-től nagyszámú könyvankétot rendez a könyvtár. Venesz Béla a vezető, Kajuh Gyuláné, majd később Császy Éva és Rausnitz Jenőné könyvtárosokkal, már nemcsak a könyvtárban, hanem a környék üzemeiben, az Építőipari szálláshelyeken és iskolákban is hetenként rendeznek irodalmi előadásokat. Érdekes kísérlet : az iskolások részére rendezett ankétokon maguk a tanulók az előadók.

1951-ben a fiókok a kerületi Tanácshoz kerülnek. Eleinte sok a zökkenő és a bürokrácia. Ez az oka annak, hogy a Könyvtár nem kap időben szállítómunkásokat, és így jóformán a könyvtárosok költöztetik fel az emeletre a nehéz berendezést és a 8 000 kötet könyvet. De más vonalon is ez év a

157