A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959
Király Lászlóné: Propagandamunka a kerületi könyvtárakban
mány vívmányai és ha valakinek, akkor a gyermekeknek különösen nagy szükségük van ezekre az ismeretekre. Természetesen minden esetben figyelembe kell vennünk fejlettségük színvonalát és fantázia világunkat. Meg kell jegyeznünk, hogy sajnos a könyvkiadás sem segítette e téren gyermekkönyvtárosainkat. A jövő feladata lesz tanulmányozni annak módszerét, hogy hogyan és milyen formában végezzük a gyermekek körében természettudományos propagandánkat. Jelenleg szinte egyetlen jól bevált eszközünk van s ez a diafilmvetítés, amit jövőben tovább kell fokozni. Egyéb rendezvények Arra nincs se mód, se szükség, hogy a már elemzett három nagy csoportból kimaradt egyéb rendezvényeket sorra vegyük. Csupán néhányat tartunk szükségesnek ezek közül megemlíteni. Ilyenek például a történelmi jellegű rendezvények. A hagyományos történelmi ünnepeken túl — Március 15., Április 4., November 7. stb. — több történelmi témájú előadás is elhangzott könyvtárainkban. Például: „A felvilágosodás kora Magyarországon”, „A magyar munkásmozgalom kialakulása”, „A hosszúmenetelés hadserege” stb. s ugyancsak kiállításokkal igyekeztek fokozni a történelmi témájú könyvek olvastatását. Az ismeretterjesztő irodalom legnépszerűbb típusa az útleírás. Ennek az igénynek próbálnak eleget tenni könyvtáraink, amikor úti élménybeszámolókat, földrajzi előadásokat és kiállításokat szerveznek. Á 26-os könyvtárban előadássorozat keretében hangzott el az „Arábia”, „India”, „Kerala”, a 19-es könyvtárban „London fényben és ködben” és a „Sarkvidék” című előadás. A 32-es könyvtár szintén három földrajzi előadást tartott. A gyermekkönyvtárakban több alkalommal földrajzi, jlletve útleírást tartalmazó keskeny és diafilmvetítését szervezték meg, melyhez a bemutatott országról, vagy földrészrűl ismertetés hangzott el. Ugyanakkor asztalokon kiállítást is készítettek könyvekből, képekbő, sőt a 11-es könyvtár hajómodelt készítet Budapest gőzössel a Földközi-tenger partján című ankétjához, a gyermekek pedig maguk játszották el a kapitány, matróz, kormányos stb. feladatát. Az ankétot egy földközi-tengeri utat bejárt földrajztanár vezette le. A jelképes út végeztével levetítették a „Róma” című diafilmet. Könyvtáraink az évszakoknak megfelelően üdüléshez, túrákhoz kívánnak eligazítást nyújtani, amikor például az őszi, téli időszakban Tátra, Bakony, Mátra, Mecsek stb. földrajzi, turisztikai szempontból, jól használható könyveket állítják ki, úgyszintén amikor tavasszal és nyáron a Balaton vidéke, „Hol üdüljünk a nyáron”, könyvkiállításokat rendezik. Természetesen készítenek egész évben más, aktuális ilyen témájú, például: Ismerjük meg hazánkat, Utazz velünk, Ismerd meg a világot, Budapest, Utazás a föld körül stb. kiállításokat. Gyermekek számára hagyományos a nyári úttörőtáborozással kapcsolatos és az „Itt a tavasz” c. természettudományos és szép- irodalmi jellegű kiállítás. A fiatal olvasók körében nagy sikere volt az úgynevezett illemtani, az „Űj erkölcsök, szokások” kialakítása érdekében szervezett előadásoknak. Például: a 19-es könyvtár rendezésében elhangzott: „Erkölcsök, szokások”, „Kulturált magatartás”, a 23-as könyvtárban, „Szerelem, házasság”, „Elképzelésem a modern ifjúról”, „Barátság, elvtársiasság” című előadások. Az előadásokat élénk vita követte és nagyon sok értékes kérdéssel fordultak az előadókhoz. Egy-egy ilyen előadás után az illetékes könyvtárakban mindig nagyon fellendült a témával kapcsolatos könyvek forgalma. Itt kell említést tenni a csoportos foglalkozás néhány olyan formájáról, amire azt szokás mondani, hogy ez „nem könyvtári feladat”. Ezek az úgynevezett „nem könyvtári” feladatok elsősorban gyermekkönyvtárainkban találhatók. Ilyen például a tanulmányi kirándulás. Ennek szervezése nem minden könyvtárban szokás, és valóban nem szükséges, hogy minden könyvtár rendszert csináljon belőle. Ahol azonban mégis módot találnak arra, hogy az olvasott könyvek nyomán személyes élményben is részesítsék a gyermekeket, feltétlenül nagyon hasznos, s teljesen értelmetlen lenne mereven elzárkózni előle. A 35-ös könyvtár gyermekkönyvtárosa például: „Ismerd meg hazánk tájait” című előadás- sorozata keretében három alkalommal vitte el olvasóinak egy csoportját (10—15 fő) tanulmányi 153
