A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959
Király Lászlóné: Propagandamunka a kerületi könyvtárakban
kirándulásra: Jánoshegyre, Dobogókőre és Nagy-Kevélyre. A gyermekkönyvtáros szabályos óravázlatot készített a kirándulásra és minden lényeges tudnivalót ismertetett és bemutatott a gyermekeknek. A 38-as könyvtár gyermekkönyvtárosa a Szabadság-hegyre, az egykori Jókai- házhoz vitte el kis olvasóit és ott rendezett számukra Jókaival kapcsolatos irodalmi fejtörőt. A 4-es könyvtár Aquincumba és a Százados úti művésztelepre, a 9-es könyvtár a Nemzeti Galériába, másutt a csillagvizsgálóba, állatkertbe vagy nyomdákba vitték el a gyermekeket. A 23. sz. kerületi könyvtár azzal a céllal, hogy kulturált körülmények között kösse le a serdülő lánykák szabadidejének egy részét, „Lánykört” szervezett- E terület (IX. kér. Gubacsi út— Illatos út) viszonyai igénylik a könyvtár ilyen irányit tevékenységét. A „Lánykör” tagjai hetenként egy-egy este kézimunkát tanulnak, amit szakképzett kézimunka tanár vezet. A kézimunka tanulás kapcsán néprajzi és irodalmi könyvismertetéseket hallgatnak. Szervezési kérdések Az elemzés elején bemutatott statisztikai adatokat s az elemzés tényeit figyelembe véve el kell ismerni, hogy könyvtáraink nem kis feladatokkal birkóztak meg. Különösen ha figyelembe vesszük, milyen nehéz körülmények között végzik munkájukat és egy-egy rendezvény sikere milyen rendkívül nagy erőfeszítést igényel. Sok könyvtárosunk panaszkodik arról, hogy egy-egy előadás megszervezése, a megfelelő közönség biztosítása sokkal nagyobb feladatot ró a könyvtárra, mint bármely más könyvtári feladat. Ez valóban kevés kivétellel így is van. Van ugyan egy-két könyvtárunk, ahol viszonylag kevesebb energiával, nagyobb hallgatóság részvételét tudják biztosítani. Például: 19, 26, 35 sz. könyvtárak. Itt már kialakult az a törzsgárda, amely rendszeresen részt vesz a könyvtár minden rendezvényén. A sokéves tapasztalat igazolja, hogy a könyvtári rendezvények látogatottságát, sokféle tényező befolyásolja. Ezek közül leginkább figyelembe kell venni az adott terület kulturális ellátottságát. A 19, 23, 26, 35-ös könyvtárak tapasztalatai azt mutatják, hogy itt, ahol kulturális szempontból hátrányosabb helyzetben vannak, mint a belváros lakossága, sokkal nagyobb hallgató közönséget tudnak biztosítani, mint például az 1, 14, 4-es könyvtárak. Nagyon lényeges momentum a rendezvények rendszeressége és folytonossága. Ha egy könyvtárban rendszeressé válnak az előadások, ankétok, azt megszokják az olvasók és kialakul a hallgatók törzsgárdája. A már említett 19, 26, 35-ös könyvtárak mellett például a 2-es könyvtár — mely kulturális szempontból ugyan jól ellátott területen van (VII., Rottenbiller u. 10.) — mégis rendszeres, aránylag nagy létszámú közönsége van, aminek egyik magyarázata, hogy rendezvényeiket mindig rendszeresen tartják. Feltétlenül közrejátszik, hogy van-e a könyvtárnak alkalmas helyisége. Jelenleg sok olyan könyvtárunk van, ahol erre alkalmas hely nincs. Utoljára hagytuk, de a legfontosabb befolyásoló tényező az: mennyire sikerül a könyvtárnak megtalálni az igényeknek megfelelő témát, formát és előadót. Ez még sok kívánnivalót hagy maga után. Annak, hogy előadásaink és ankét- jaink egy részén (kivéve a gyermekkönyvtárakat) elég kevés hallgatóság vett részt, az említett befolyásoló tényezőkön kívül nagy szerepe volt annak, hogy még nem minden esetben tudjuk eléggé eltalálni olvasóink igényét. Ennek érdekében a központi Kerületi Könyvtárak Osztálya sem folytatott módszeres tanulmányozást. Ugyancsak a jövő feladata lesz ilyen vonatkozásban is kutatni és vizsgálni olvasóink igényét és annak módszerét, hogy milyen formában nyújthat nagyobb segítséget a Központ — mind a Kerületi Könyvtárak Osztálya, mind pedig a Tájékoztató és Propaganda Osztály — a szervezési feladatok megoldásához. (E tapasztalatok helyes értékelése segítséget nyújt majd ahhoz, hogy a következő években még eredményesebb legyen könyvtáraink propaganda- munkája.) Nagyon örvendetes könyvtárainknak az a törekvése, hogy rendezvényeikkel a könyvpropaganda, illetve nevelési célokon túl olvasó-szervezési propagandát is kívánnak folytatni. Szem előtt kell tartani, hogy aki egyszer részt vesz a könyvtár valamely rendezvényén, már egy lépéssel közelebb kerül a könyvtárhoz is. Ezért nemcsak könyvtári tagokat, hanem másokat is meghívnak előadásaikra, ankétjaikra. Például a 2-es könyvtár rendszeresen meghívókkal, olvasók, iskolák útján hívja meg a könyvtárba még be nem iratkozottakat. Ezek között rendszerint sikeres az olvasószervezés. 154
