A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957

A háború okozta anyagi károk azonban nem egyedüli okai az egyesület felbomlásának. A másik ok a főváros népességének szaporodásában, az igények olyan megnövekedésében rejlik, melyeket már csak az időközben létrejött Fővárosi Könyvtár tudott kielégíteni. ,,A társadalmi úton létrehozott, szinte jótékonykodásból fenntartott népkönyvtárak” helyét modern, államilag, illetve városilag fenntartott nyilvános könyvtárak foglalták el. A Fővárosi Könyvtár Bizottságban Szabó Ervin már 1912-ben felveti a Budai Könyvtáregyesület anyagából létesítendő új fiókkönyvtár gondolatát. Ugyanezen az ülésen Ballagi Aladár tag hozzászólásában kifogásolja, hogy a budai könyvtár anyagában sok a selejtes mű. Végül a bizottság egyöntetűen javasolja, hogy a B. K. E.-nek a főváros adja meg a kért 500 koronát, azzal a megjegyzéssel, hogy a támogatást meg fogják vonni a ,,körzet népkönyvtáraitól” mihelyt a Fővárosi Könyvtár fiókjai kiépülnek. (1912 október 19-i ülés, Szabó Ervin Könyvtár irattára.)

1913-ban két sajtóközlemény is említi, hogy a Margit körúton terveznek új fiókkönyvtárat, (Világ 1913 IV. 25., Kőbányai Üjság 1913 IV. 27.), de azután többé nyomát sem találjuk a tervnek. Valahol elakadhatott a dolog, vagy a főváros ügykezelésének lassúságán, vagy a halódó egyesület tagjainak makacsságán.

Végül a Tanácsköztársaság radikálisan oldja meg a problémát: a Közoktatásügyi Népbiztosság 24. K. N. számú rendelete kimondja, hogy: „A megszűnt vagy felszámolás állapotában lévő egyesületek (intézmények, társaságok) könyvtárát, archívumát a hozzájuk tartozó állványokkal és egyéb berendezési tárgyakkal a közoktatásügyi népbiztosság tulajdonába veszi. (A Tanácsköztársaság Könyvtárügye 1919.1. sz.) —Ennek a rendeletnek alapján kezdi meg az átszervezési munkát a Szabó Ervin Könyvtár és nyitja meg végül is 1919 június 4-én 6. számú fiókját a volt Budai Könyvtáregyesület könyvtára helyén. A megnyitás körülményei ismeretesek, még sem lehet nem idézni a megnyitóról szóló sorokat; olyan neveket olvashatunk bennük, melyeknek viselői még itt élnek közöttünk, vagy ha már el is távoztak, egészen az utolsó évekig munkánknak tevékeny részesei, segítői, irányítói voltak:

„A budai közművelődési könyvtár megnyitása.” (Tanácsköztársaság könyvtárügye 1919 4. sz.)

Június 24-én, ugyanabban az órában, mikor a budapesti ellenforradalom kirobbant, mi a tudásnak új kapúját nyitottuk meg a reakció fészkében, Budán.

A budai könyvtár nagy jelentőségét hangsúlyozandó, bizonyos ünnepélyességgel készültünk a megnyitásra. Ügy akartuk, hogy a közoktatásügyi népbiztosság, a könyvtárügyi megbízottak, a Központi Munkás- és Katonatanács Elnöksége, a Szabó Ervin Könyvtár vezetősége és a 2. kerületi Munkás- és Katonatanács együttesen adják át a könyvtárat a budai proletároknak. Nem egészen úgy volt; Lukács György népbiztost, Ágoston Péter elnököt, Dienes László könyvtárügyi politikai megbízottat és Ertler Antalt, a II. kerületi Munkás- és Katonatanács titkárát gépfegyvertűzzel állították meg a fehér monitorok, amint a Központi Munkás- és Katonatanács üléséről az Erzsébet-hídon át a Corvin téri könyvtárba igyekeztek.

Gépfegyverek ropogtak, amikor Kőhalmi Béla elvtárs, a könyvtárügyek helyettes megbízottja a könyvtárt a dolgozóknak átadta és ágyú dörgött, amikor a 2. kerületi Munkás- tanács megbízottja átvette a proletáriátus nevében. Braun Bábért a Szabó Ervin Könyvtár vezetője, fegyverzajban tett ígéretet, hogy a könyvtár az egész szervezet nagy alapítója, Szabó Ervin szellemében fogja a közművelődés ügyét szolgálni.

Sokan jöttek el. És ha akadtak olyanok is, akik az első puskaszóra megfutamodtak, még mindig elegen maradtak, akik az ígéretet felfogták. Melegen köszöntötte az egybegÿült közönség a könyvtár átszervezőjét, Szauder Erzsébet elvtársnőt, aki a patriarchalisan elavult Budai Könyvtáregyesületnek könyvtárából pár hét alatt modern nyilvános könyvtárat szervezett.”

Eddig a tudósítás. — Ezután már csak egyszer találkozunk a Budai Könyvtár Egyesület nevével. Az 1919 évről kiadott jelentés írja: „Ez évre esik a 6. és 7. számú fiókkönyvtáraink felállítása. A 6. számú fiókkönyvtár az ún. tanácsköztársaság alatt került a Városi Nyilvános Könyvtár kezelésébe s könyvanyaga a „Budai Könyvtáregyesület” könyvanyagából tevő91