A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957

Egy Babitsról szóló tájékoztatás alkalmával vetődött fel a gondolat, hogy megkeressék Babits rákospalotai lakóházát. A könyvtáros hosszas kutatása eredményeként meg van a ház, és gyűjtés indult meg egy emléktábla elhelyezésére.

Az V. kerületi 14. sz. könyvtár a „Mai nő helyzete” c. témához állított össze érdekes irodalmat. A 9. sz.könyvtárban a „Nyugat”-tal kapcsolatban készült irodalomjegyzék. Egy 16 éves diák pedig, aki, úgylátszik színésznek készül, érzelmekben gazdag színdarabokról kért ajánlást, ilyen felosztásban: jelenetek a sírás, nevetés, fájdalom, öröm, szerelem, gyűlölet kifejezésére.

A 19. sz. kerületi könyvtár referenc naplójában pedig ezek az érdekesebb kérdések: A csodaszarvas legenda eredete? Témák az „emberiség bölcsőjéről”? Irodalom az „Atlantisz”- ról? Irodalom Hámán Katóról? Volt-e valaha Székesfehérvár Magyarország fővárosa? Irodalom Budai Nagy Antalról? Irodalom az M. K. P. mártírjairól? A szoc. gazdasági alaptörvénye hazánkban? Szépirodalom a Báthoryakról? A „Lavotta szerelmének” dal és szövegköltői? Irodalom Füst Milánról? Az inkvizícióról szóló művek? Műsoranyag a párttagsági könyvvel kapcsolatban? stb. stb.

Gondosan ügyeltünk a megadott irodalom terjedelmére. Mindig a felhasználó szükségletéhez kell alkalmazkodni.

b) Részletes bibliográfiai tájékoztatás elvétve fordul elő. A 9-es könyvtárnak van egy néhány író, lektor és kutató olvasója, akik igénylik e munkát. Könyvtáraink a legtöbbször — helyesen — a szakkönyvtárakhoz irányítják őket.

*

A tájékoztató szolgálat ellátásának, amint a bevezetőben is említettem, fontos feltételei vannak.

„A személyi feltétel” a mi kerületi könyvtárainkban adva van. A vezetők, sőt sok könyvtári munkatárs is egyetemet, főiskolát végzett. Főleg azonban megfelelő politikai, irodalmi tájékozottság, széleskörű könyvismeret jellemzi a tájékoztató szolgálatos könyvtárost, aki legtöbbször — a kis létszám miatt — maga a vezető, vagy a dolgozók kollektívája. Fontos, hogy ismereteink frissek legyenek. Sok könyvtárban sikerült naponta fél, vagy egy órát sajtó olvasására, hetenként pedig két-három órát szaklapok, könyvismertetések tanulmányozására fordítani. Mindez még nem elég. A központban működő reference-szolgálat elég gyakran igénybe vett segítségén kívül, szükségét érezzük a tudomány különböző területein működő szakemberek segítésének is.

Ezért szervezett egy „külső munkaközösséget” a 19. sz. kér. könyvtár. Telefonon vagy személyesen könnyen elérhető, különböző szakképzettségű olvasókat kértünk fel tanácsadó-szolgáltatásra. Pedagógus, orvos, mérnök, jogász és egy tanácstag van közöttük. Segítségükkel gyorsan és sokkal nagyobb érdeklődési kör kérdéseit tudjuk megválaszolni. A munkaközösség igény- bevétele a gyakorlatban még eléggé szórványos, még kísérleti stádiumban van. Ezért e kezdeményezés helyessége, illetve a gyakorlati haszna vitatható.

„Tárgyi feltételt” a jó katalógus-hálózat, a bibliográfiák és a segéd- (vagy az olvasótermi-) könyvtár biztosítja. Természetes, hogy amelyik kerületi könyvtárban az előírásos betűrendes és szakkatalóguson kívül más ajánló vagy témakatalógus is van, ott sokkal fejlettebb a tájékoztató szolgálat is. A 29. sz. kér. könyvtárban külön szépirodalmi és írói katalógus is van (fényképpel, rövid életrajzzal). A 19. sz.-ban külön történelmi és életrajzi (szépirodalomról), továbbá egy színdarabokat feltáró, egy irodalmi tanulmányokat elemző és egy annotált új könyvek katalógusa. Az ifjúságiban pedig egy külön címszó katalógus is van.

Ugyanitt fontos segédeszközként referenc naplót is vezetnek és kartonokon nyilvántartják a nagy szakkönyvtárak telefonszámait. Tudni kell azt is, hogy hol, mikor és mit tudhatunk meg? (Helyes volna, ha a szakkönyvtárak időnként közölnék adataikat, hogy támaszaivá váljanak országos viszonylatban is a tájékoztató szolgálatnak.)

Gyakran használjuk a már említett ajánló bibliográfiákat is. Ezek segítségével szeretnénk további ajánló — később pedig tárgyszó- katalógusokat készíteni. Ugyanígy hiányzik könyvtárainkból a cíAA-katalógus (a VIII. kér.

3. sz. könyvtár kivételével), melyet az ugyancsak hiányzó K. G.-val együtt a központnak kellene elkészíteni. Fontos feltétel még az aktív könyvtárközi kölcsönzés.

Mindez természetesen hiábavaló, ha az olvasók, a lakosság nem tud a tájékoztató szolgálat lehetőségeiről. Propaganda fontosságát azért említem többször is, mert például a 19. sz. könyvtár kivételével, sajnos sehol sem talál85