A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957
Az összállománynak 14,8%-a a gyermekirodalom. Ha egyetlen adattal hasonlítjuk csak össze, a gyermekolvasók számával, azonnal láthatjuk az e területen mutatkozó ellentmondást, amelynek megszűntetéséért mindent és sürgősen meg kell tennünk. Az 1957-es jelentés szerint az általános iskolai tanulók az összolvasók 26,2 %-át tette ki. 1956-ban pedig 27,8%-át. Ha el is ismerjük, hogy a felnőttek számára biztosított állomány egy részét, mint pl. az ismeretterjesztő irodalmat nem lehet teljesen kihasználtnak tekinteni, akkor sem oldható meg a gyermekolvasók igényeinek kielégítése ilyen arányok mellett. Meg kell gondolnunk azt is, hogy 1956-ban még az állomány 15,6%-a volt gyermekirodalom, s hogy abszolút számokat nézve 3 000 kötettel csökkent egy év alatt a gyermekolvasók könyveinek száma. A gyermekkönyvtári előadó 1957. év utolsó negyedében a 6. sz. könyvtárban tapasztalta a gyermekkönyvek kiadása terén mutatkozó elmaradást. „A 6. sz. könyvtár ebben a negyedévben a rendelkezésre álló pénzének csak 7,7%-át fordította gyermek- és ifjúsági könyvek beszerzésére. Megvizsgáltak az 1957. év utolsó negyedének a Kollektor által küldött jegyzékeit, az alábbiakat látjuk'. 20- as jegyzék: ifjúsági könyv nincs rajta 21- es jegyzék: volt rajta 1 leporelló*, vettek 2-őt volt rajta 1 könyv, vettek 4-et 22- es jegyzék: volt rajta 2 könyv, vettek 6-ot 23- as jegyzék: volt rajta 1 rajzolókönyv, nem vettek — 24- es jegyzék: volt rajta 1 régi könyv 3. kiadásban (nem vették) 25- ös jegyzék: volt rajta Révay: Aranygyűrű, 3-at kértek, de csak kettőt küldtek 25- ös jegyzék: volt rajta még egy könyv, abból kettőt vettek 26— 27-es jegyzéken összesen tudtak venni 16 mesét, 2—2 regényt, 1 vidám kérdéses könyvet és 6 verseskönyvet.” * A leporellót nem tekintjük könyvtári anyagnak, a könyvtár ezt csak kényszerből, mert a gyermekkönyvállománya teljes mértékben nem kielégítő, vásárolta meg. De a felmérést végző könyvtárosok többsége is jelzi az állapot tarthatatlanságát. A 44. sz. könyvtárban „a gyermekirodalom 50%-a rossz, hiányos, nagyrésze már-már kötészetre sem küldhető. A gyermekek könyvéhségét semmiképpen sem tudjuk kielégíteni. Antikváriumban is hiába keresünk megfelelő ifjúsági könyveket, alig-alig találunk” —■ mondják a jelentésben és ez utóbbival csak egyetértünk. Külön probléma, hogy egy-egy műből a duplum- talanítás után is átlag 4 példány van. A 7. sz. könyvtárban, ahol 3 785 kötetből áll a gyermekirodalom, összesen 102 leányregény van, s ez 20-féle müvet jelent csupán, tehát nem is 4, hanem 5 példány van egy-egy műből. A 44. sz. könyvtárban 3316 db könyv — 780 mű A gyermekszépirodalom 3029 kötet, azaz 4,2 az egy műre eső példányszám. A 7. sz. könyvtárban 3785 db könyv — 1147 mű szépirodalom 3422 kötet — 956 mű ism. terjesztő 363 kötet — 191 mű A 26. sz. könyvtárban összehasonlítják az ifjúsági szépirodalom könyvanyag egy műre eső példányszámát a felnőtt szépirodalmi anyag egy műre eső példányszámával. Megállapítják: 5. Gyermekirodalom Ifj. regény Meséskönyv Képeskönyv magyar ... 1,5 4,3 3,3 szovjet ... 3,7 3,6 2,0 egyéb ----4, 9 3,7 1,5 Összesen . . 4Д 3,9 2,7 Ezzel szemben a felnőtt szépirodalmi anyag egy műre eső példányszáma 2,5 70
