A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954

Zoltán József: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár bibliográfiai munkássága 1945-1954

A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR BIBLIOGRÁFIAI M U N K A S S A G A1 A BIBLIOGRÁFIAI TEVÉKENYSÉG­NEK korszerű, tömegekhez forduló, a szélesebb olvasórétegek olvasási kedvét felkelteni és fokozni kívánó iránya hazánkban közel fél év­századdal ezelőtt könyvtárunkból indult út­jára. Az első ilyen kiadványsorozat.Szabó Ervin nevéhez fűződik. Alig néhány évvel a könyvtár megnyitása után, 1907-ben jelent meg a Fő­városi Könyvtár Értesítőjének 1. száma, amely a könyvtár új szerzeményeinek válogatott jegyzékét is magában foglalta. A szakok sze­rinti felsorolás a könyvtár használóinak tájé­koztatását és új olvasók szerzését szolgálta. 1912-től az Értesítő már a tizedes osztályozási rendszer alapján csoportosította az új szerze­mények jegyzékét. Az új szerzemények közlésével párhuza­mosan a könyvtár megkezdte szakkatalógusa témánkénti csoportosításban való közrebocsá­tását. Szabó Ervin ebben külföldi példákat követett. „Amikor egy ország vagy város köz­véleményét élénkebben foglalkoztatja valamely politikai, társadalmi vagy tudományos kérdés” — írja — „a könyvtárak ennek náluk meglevő irodalmát kisebb publikációk keretében közük. Ezzel lényegesen megkönnyítik a könyvtár hozzáférhetőségét és ily módon közvetve hozzá­járulnak a közönséget mozgató problémák tisztázásához és gyorsabb megoldásához.” A Szabó Ervin által kiadott bibliográfiák témái valóban kezdettől fogva számot tarthattak az olvasók érdeklődésére: „A lakáskérdés és a városépítés kapcsolatos kérdései” (1907), „A községi pénzügy” (1908), „Községi szocializ­mus” (1909). 1910-ben új kiadványsorozat indult „Aktuális kérdések irodalma” címmel. Hogy mennyire időszerű kérdéseket érintő bibliográfiák voltak ezek a kiadványok is, néhány kiragadott címmel mutatjuk be: „Drágaság” (1910), „Tejhiány” (1910), „Kétéves katonai szolgálat” (1911). „Munkanélküliség” (1912), „A nők választó­joga” (1913) stb. Általában a Szabó Ervin által vezetett könyvtár azonnal reagált a politikai eseményekre. Így, amikor a magyar munkásság 1913 tavaszán hatalmas sztrájkra készült az általános választójogért, a könyvtár kiadta „Általános sztrájk” című bibliográfiáját. Az első imperialista világháború idején „A vi­lágháború újabb irodalma” címen havonként megjelenő bibliográfiákban a könyvtár „Béke­mozgalom” címszó alatt ajánlotta olvasóinak a háborúellenes irodalmat. Ezeknek a bibliográ­fiáknak nem kis részük volt abban, hogy a Fővárosi Könyvtár a háborúellenes mozgalom egyik központjává válhatott. Emellett nem hanyagolta el a könyvtár a tudományos biblio­gráfiák készítését sem: előbb önálló kiadványok formájában, később a könyvtári Értesítőben rendszeresen közzétette a társadalomtudomány legújabb magyar és idegen nyelvű irodalmát. Mindezek a bibliográfiák a könyvtár egyéb kiadványaival együtt értékesen gyarapították a hazai könyvészeti és könyvtártudományi iro­dalmat, lehetővé tették élénk csereforgalom kiépítését külföldi könyvtárakkal, nagymérték­ben növelték az érdeklődők és hivatalos fóru­mok szemében az akkor még fiatal könyvtár tekintélyét, mindenekelőtt pedig bibliográfiai vonatkozásban is tanúskodtak arról a friss, lüktető, eleven életről, amely Szabó Ervin nevével, fáradhatatlan munkásságával a magyar könyvtárügybe beáramlott. A két világháború közötti időben, bár ez az időszak könyvtárunk történetében is hanyatlást jelentett, a könyvtár folytatta bibliográfiai tevékenységét. De, amíg a Szabó Ervin által irányított bibliográfiai munkásság elsősorban a szélesebb olvasórétegek haladó értelmű tájé­koztatását tartotta céljának, addig a Horthy - korszakban megjelent bibliográfiai kiadványok a befelé fordulás jegyeit öltötték magukra. A bibliográfiák többsége nagy zeneköltők: 85

Next

/
Thumbnails
Contents