A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954

Zoltán József: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár bibliográfiai munkássága 1945-1954

A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR BIBLIOGRÁFIAI M U N K A S S A G A1

A BIBLIOGRÁFIAI TEVÉKENYSÉGNEK korszerű, tömegekhez forduló, a szélesebb olvasórétegek olvasási kedvét felkelteni és fokozni kívánó iránya hazánkban közel fél évszázaddal ezelőtt könyvtárunkból indult útjára.

Az első ilyen kiadványsorozat.Szabó Ervin nevéhez fűződik. Alig néhány évvel a könyvtár megnyitása után, 1907-ben jelent meg a Fővárosi Könyvtár Értesítőjének 1. száma, amely a könyvtár új szerzeményeinek válogatott jegyzékét is magában foglalta. A szakok szerinti felsorolás a könyvtár használóinak tájékoztatását és új olvasók szerzését szolgálta. 1912-től az Értesítő már a tizedes osztályozási rendszer alapján csoportosította az új szerzemények jegyzékét.

Az új szerzemények közlésével párhuzamosan a könyvtár megkezdte szakkatalógusa témánkénti csoportosításban való közrebocsátását. Szabó Ervin ebben külföldi példákat követett. „Amikor egy ország vagy város közvéleményét élénkebben foglalkoztatja valamely politikai, társadalmi vagy tudományos kérdés” — írja — „a könyvtárak ennek náluk meglevő irodalmát kisebb publikációk keretében közük. Ezzel lényegesen megkönnyítik a könyvtár hozzáférhetőségét és ily módon közvetve hozzájárulnak a közönséget mozgató problémák tisztázásához és gyorsabb megoldásához.” A Szabó Ervin által kiadott bibliográfiák témái valóban kezdettől fogva számot tarthattak az olvasók érdeklődésére: „A lakáskérdés és a városépítés kapcsolatos kérdései” (1907), „A községi pénzügy” (1908), „Községi szocializmus” (1909).

1910-ben új kiadványsorozat indult „Aktuális kérdések irodalma” címmel. Hogy mennyire időszerű kérdéseket érintő bibliográfiák voltak ezek a kiadványok is, néhány kiragadott címmel mutatjuk be: „Drágaság” (1910), „Tejhiány” (1910), „Kétéves katonai szolgálat” (1911).

„Munkanélküliség” (1912), „A nők választójoga” (1913) stb. Általában a Szabó Ervin által vezetett könyvtár azonnal reagált a politikai eseményekre. Így, amikor a magyar munkásság 1913 tavaszán hatalmas sztrájkra készült az általános választójogért, a könyvtár kiadta „Általános sztrájk” című bibliográfiáját.

Az első imperialista világháború idején „A világháború újabb irodalma” címen havonként megjelenő bibliográfiákban a könyvtár „Békemozgalom” címszó alatt ajánlotta olvasóinak a háborúellenes irodalmat. Ezeknek a bibliográfiáknak nem kis részük volt abban, hogy a Fővárosi Könyvtár a háborúellenes mozgalom egyik központjává válhatott. Emellett nem hanyagolta el a könyvtár a tudományos bibliográfiák készítését sem: előbb önálló kiadványok formájában, később a könyvtári Értesítőben rendszeresen közzétette a társadalomtudomány legújabb magyar és idegen nyelvű irodalmát.

Mindezek a bibliográfiák a könyvtár egyéb kiadványaival együtt értékesen gyarapították a hazai könyvészeti és könyvtártudományi irodalmat, lehetővé tették élénk csereforgalom kiépítését külföldi könyvtárakkal, nagymértékben növelték az érdeklődők és hivatalos fórumok szemében az akkor még fiatal könyvtár tekintélyét, mindenekelőtt pedig bibliográfiai vonatkozásban is tanúskodtak arról a friss, lüktető, eleven életről, amely Szabó Ervin nevével, fáradhatatlan munkásságával a magyar könyvtárügybe beáramlott.

A két világháború közötti időben, bár ez az időszak könyvtárunk történetében is hanyatlást jelentett, a könyvtár folytatta bibliográfiai tevékenységét. De, amíg a Szabó Ervin által irányított bibliográfiai munkásság elsősorban a szélesebb olvasórétegek haladó értelmű tájékoztatását tartotta céljának, addig a Horthy - korszakban megjelent bibliográfiai kiadványok a befelé fordulás jegyeit öltötték magukra. A bibliográfiák többsége nagy zeneköltők:

85