A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954
Zoltán József: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár bibliográfiai munkássága 1945-1954
Liszt, Schubert, Beethoven, Goldmark, Haydn, Bach irodalmát, mégpedig csak a Fővárosi Könyvtárban található irodalmát gyűjti egybe, a politikai jellegű aktuális kérdések pedig nem egyszer a Horthy-korszak szánalmas torzításában jelennek meg: „Irányított gazdálkodás”, „Néperővédelem” stb. Befelé fordulásról tanúskodnak ugyan, mégis időtálló értéket képviselnek a „Budapest” Gyűjtemény ezidőtájt szerkesztett, Budapest történetének egyes kérdéseit alapos felkészültséggel feldolgozó, tudományos célokat szolgáló kiadványai: „Aquincum irodalma”, „Buda és Pest 1686. évi visszafoglalásának egykorú irodalma”, „Buda és Pest fürdői” stb. A FELSZABADULÁS UTÁN a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár bibliográfiai tevékenységében jelentős mértékben támaszkodhatott tehát igen értékes hagyományokra. Már 1946- ban megjelent az „Aktuális kérdések” új sorozatának 1. számaként a „Nagy-Budapest ötéves tervéhez” című bibliográfia. Ezt követték sorona „Budapest” Gyűjteménynek a szabadság- harc 100. évfordulójára készült „1848—1849 a kisnyomtatványok tükrében” című, hasonmásokkal ellátott tudományos bibliográfiája, majd más, egy-egy tárgykör kézikönyvszerű, teljességre törekvő bibliografikus összeállításai. Ezek közül elsősorban a „Bibliográfia a hazai parasztlázadások verses és elbeszélő irodalmához” és „A párizsi kommün az egykorú magyar irodalomban” című kiadványokat kell megemlítenünk, amelyek új utakat kerestek és találtak: a gazdag képanyagon kívül a kutatót hasznosan tájékoztató utaló annotációkat is tartalmaztak. Az elsőt közülük a Nagy Szovjet Enciklopédia is forrásmunkául ajánlja Magyarország történetének tanulmányozásához. Könyvkiadó kiadásában látott napvilágot az addig legnagyobb (10 000) példányszámban megjelent magyar könyvészeti összeállítás: „I. V. Sztálin műveinek magyar bibliográfiája 1945—1950”, a Fővárosi Könyvtár és a Szikra könyvkiadó marxista lektorátusa munkatársainak közös munkája. A felszabadulás teremtette meg annak előfeltételét, hogy a bibliográfiai témaválasztásban ilyen jelentős változás következhessék be és a Fővárosi Könyvtár marxista társadalom- tudományi jellegének megfelelő bibliográfiai munkásságot folytathasson. Mindezek ellenére, 1945 és 1950 között, bármilyen jelentős bibliográfiák készültek is a könyvtárban, rendszeres bibliográfiai tevékenységről még nem beszélhetünk. A felszabadulás utáni első évek az útkeresés, a tapogatózás és talán mondhatnék, az egyéni kezdeményezések időszaka. Az élet azonban sürgető bibliográfiai követelményeket támasztott könyvtárunkkal szemben. Egyrészt a kultúrforradalom kezdeti szakaszában még nem épült ki a széleskörű, rendszeres könyvtárosképzés, új kádereink egy része még nem rendelkezhetett a szükséges irodalmi tájékozottsággal: útmutatást, szakmai segítséget igényeltek. Másrészt új, addig a művelődésből kirekesztett, most annál szívesebben látott olvasótömegek áramlottak mind központunkba, mind a fiókhálózatba. Ezek az új olvasók is irányításra vártak. Mindezt tekintetbe véve sürgős követelménnyé vált népszerű bibliográfiák rendszeres kiadása. Az intézet felismerte ennek elsőrendű szükségességét és — az országban elsőként — 1951-ben önálló bibliográfiai osztályt létesített. Az új osztály a Szabó Ervin-i hagyományok letéteményeseként friss lendülettel látott munkához. Megtisztelő feladatot Vállalt: „közelebb hozni a tudomány és irodalom legnagyobb értékeit a dolgozó néphez; elmélyíteni a kultúr- forradalom eredményeit.”2 Első kiadványaival még nem a szélesebb olvasórétegek felé fordult: az „Időszerű kérdések irodalma” négy száma a könyvtárban található külföldi folyóiratok vonatkozó anyagát is felölelte, tehát inkább tudományos igényeket igyekezett kielégíteni. Ezt követően hamarosan megindult az ajánló bibliográfiák és ezen belül a „Mit olvassunk?” sorozat számos kiadványának közrebocsátása. Sűrű egymásutánban jelentek meg a „Mit olvassunk a testvéri népi demokratikus országokról” című sorozat füzetei, a marxizmus—leninizmus klasszikusairól, egyes elméleti kérdésekről szóló időszerű politikai kérdéseket népszerűsítő ajánló bibliográfiák. Szovjet példa nyomán indult meg az ún. olvasótervek sorozata, amelyek egy-egy általános érdekű téma népszerű irodalmát a fokozatosság elve szerint: az egyszerűtől a bonyolultabbig, csoportosítják. A politikai események, nevezetesebb évfordulók stb. kapcsán egész sora jelent meg az időszerű röplapbibliográfiáknak és szöveggyűjteményeknek. A marxista folyóiratok anyagából összeállított tájékoztatókat havonta adta ki a könyvtár. Magasabb igények kielégítését szolgálták a világirodalom egyes klasszikusairól, valamint egy-egy átfogóbb témakörről: a magyar történelemről, a világ- irodalom klasszikusairól, az SzKP történetéről 83
