A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése 1949-1954
A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR JELENTÉSE 1949-1954 Beszámolónk időszaka, a hároméves terv utolsó évének és az első ötéves terv megvalósításának időszaka — döntő változást jelentett egész kulturális életünk és ezen belül a magyar könyvtárügy fejlődésében is. Ennek a hatalmas kulturális átalakulásnak a magyarázata, hogy a magyar nép végre — először történelme során — kezébe vette saját sorsa és benne saját művelődése irányítását. A Magyar Dolgozók Pártjának programja 1948 júniusában kimondta: „Az általános műveltség, a szaktudás, a haladó nemzeti és emberi kultúra kincseit hozzáférhetővé kell tenni a dolgozó nép legszélesebb rétegei számára, megszüntetve a vagyonos osztályok műveltségi monopóliumát.“ E hat év a kibontakozó kulturális forradalom időszaka. E hat év alatt tanúi lehettünk annak, hogy hazánkban olyan új szocialista kultúra van kialakulóban, mely az egész magyar dolgozó nép felemelkedésének nagy ügyét szolgálja. Valóban tanúi lehettünk annak, hogy hazánkban, ahol egész eddigi történelmünk folyamán az irodalom, a tudomány, a művészet kevesek kiváltsága volt csupán, most dolgozó népünk kincsévé lett. A kulturális fejlődés e hatalmas folyamatából a Szabó Ervin könyvtárhálózat is — a maga helyén, a maga méretei között kivette részét. 1948-ban 1954-ben Könyvállomány .............................................. 5 69 053 1 314 061* Beiratkozott olvasók száma......................... 2 7 663 117 451 Kölcsönzött kötetek száma ......................... K önyvtárak száma (kerületi könyvtárak, 1 239 517 3 218 807 tudományos részlegek) ......................... 2 0 45 Könyvtárosok száma.................................... 1 65 297 Fenti adatok az egész Szabó Ervin-hálózatra vonatkoznak: a tudományos részlegekre (Központ, Pedagógiai Könyvtár, Szovjet Gyűjtemény) és a kerületi közművelődési könyvtárakra. Jelentésünk kezdeti időszakában még az egész Szabó Ervin-hálózat egy igazgatási egységet képezett. A tanácsok megalakulása után a közművelődési hálózat fokozatosan az egyes kerületi tanácsok felügyelete alá került. Az önállóvá vált kerületi fiókok módszertani és szakmai irányítását a központban megalakult Módszertani Osztály látja el. Mit jelentenek ezek a számok? Ezek a számok azt jelentik, hogy megnövekedett könyvtárunk jelentősége, hatósugara, kiszélesedett olvasótáborunk és sokszorosára növekedett az olvasókhoz juttatott'könyvek száma. Ezeknek a számoknak az ad különleges jelentőséget, hogy Budapest területi közművelődési könyvtárhálózatáról beszélünk. Budapesten él az ország lakosságának közel 20%-a, az ipari dolgozók több mint fele. Itt folyik az ipari termelés nagyobb része, itt vannak az ország legöntudatosabb dolgozó tömegei. A főváros kiemelkedő helye az ország életében ifokozott jelentőséget biztosít a területén működő könyvtáraknak. * A fenti számban a könyvek és az egyéb könyvtári egységek is ilonnfoglaltatnak. 5