A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése 1949-1954

A jelenség oka másfelől beszerzési politikánk alakulásában leli magyarázatát. Az előző fejezetekben utaltunk már arra, hogy 1952-től kezdődően rendszeresítettük a szépirodalmi művek és az egyes tudományágakat népszerűsítő művek vásárlását.

A beiratkozott olvasók száma és a könyvforgalom alakulása a tudományos részlegekben (Központi Könyvtár, Pedagógiai Könyvtár és Szovjet Gyűjtemény)" J948~t^"Woíag""

1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954

Az állománygyarapítás megváltozott elvei tükröződnek a kölcsönzött kötetek szakszerinti megoszlásában:

Szak

1952

%

1953

0/

/o

1954

0/

/0

0

1,1

1,2

0,6

1

3

3,5

2,2

2

1,3

1,3

0,9

3

21,1

18,8

23

4

3,7

2,9

4,4

5

9,4

8,9

10,2

6

8,3

7

5,7

7

9,(5

10,7

5,4

8

21,1

27,9

35,5

9

8,6

6,5

4,2

91

5,3

4,3

4,6

92

6,5

7

3,3

Ha e fenti táblázatot egybevetjük forgalmi statisztikánkkal, figyelemreméltó jelenséget veszünk észre. 1952-es évben az összes kölcsönzők száma 5803, ebből egyetemi, főiskolai stb. tanuló 2535. A kölcsönzött kötetek száma 50 237. Mindhárom szám az előbbi évekhez képest lényeges emelkedést mutat. Ugyanakkor az egy olvasóra eső kötetszám az előző évi 13-hoz képest 8-ra csökken. E számok arra utalnak, hogy az újonnan beiratkozott diákok tekintélyes része könyvtárunkat elsősorban tanulószobaként használja, állományunkból pedig elsősorban kézikönyvtárunkat veszi igénybe. Ezt mutatja a helyben olvasás magas száma is.

A további elemzés felhívja a figyelmet a szépirodalmi művek kölcsönzése aránytalan emelkedésére, amivel nem tart lépést a többi tudományágak felé megnyilvánuló érdeklődés, mely különösen szembetűnő a 7-es és 9-es szakoknál, ahol csökkenő tendenciát tapasztalunk.

1953 —54-ben az újonnan beiratkozok száma nagyjából azonos az előző évivel, de állandóan emelkedik a könyvtárba beiratkozott összes olvasók száma, Ez utóbbi jelenség egész29