A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése 1949-1954

séges fejlődésre utal, azt mutatja, hogy a beiratkozott új olvasók egy része a könyvtár állandó olvasójává válik. Az új beiratkozok számának stagnálása, az egy főre eső alacsony kötetforgalom (kb. 9 kötet), olyan jelenségek, amelyekre az 1955-ben megkezdett, olvasóforgalmunk alakulását vizsgáló, felmérő munka fog választ adni. Meg kell azonban említenünk, hogy forgalmunk további növelése nagymértékben függ szűkké vált épületünk bővítésétől is.

A tudományos részlegek (Központ, Pedagógiai Könyvtár és Szovjet Gyűjtemény) kölcsönzőinek foglalkozás szerinti megoszlása 1949-ben és 1954-ben

Munkás

Paraszt

Értelmisági

Tanuló

Egyéb

Összegezve: megnövekedett tehát kölcsönzőink száma, kicserélődött olvasótáborunk, megnövekedett a forgalmazott kötetek száma. Ebből a szempontból az 1952-es év fordulatot jelentett. Mégsem mondhatjuk ezt a változást minden szempontból egészséges, kielégítő folyamatnak. Legnagyobb hiányosságnak tartjuk, hogy nem tudtuk egyetemi hallgató kölcsönzőinket egyben olyan olvasókká is nevelni, akik egyetemi tanulmányaikon túlmenően nálunk kívánják továbbképzésükhöz, művelődésükhöz, szórakozásukhoz szükséges irodalmat megtalálni. Azonkívül pedig a nagy számban megtalálható szépirodalmi anyag olyan olvasó- közönséget vonzott ide, amelynek igényeit a kerületi könyvtárak is ki tudják elégíteni. Ezek a könyvtárat kizárólag szórakozás céljából keresik fel, s nem igénylik azt az apparátust, amellyel egy tudományos jellegű könyvtár szolgál.

Folyóiratolvasó. Jelentésünk időszakában folyóirattermünk forgalma igen nagymértékben megnőtt, de csökkent a használt folyóiratok száma. Forgalom 1949-ben: 22 423 személy, kiadott folyóirat 184 776. Forgalom 1954-ben 36 276 személy, kiadott folyóirat 1954-ben: 157 490.

E számok híven tükrözik a valóságos helyzetet. Az utóbbi két óv alatt a tanuló diákok elfoglalták a folyóirattermet is. Itt készültek a vizsgáikra és az állománynak csak azt a részét forgatták, ami tanulmányaikhoz kötelező irodalomként kellett. Ezt mutatja az is, hogy csökkent az egy főre eső folyóirat használata is 8-ról 4-re.

Az anyag használatát illetőleg nem kielégítő a helyzet. A legismertebb és legkeresettebb magyar folyóiratokon kívül (Csillag, Társadalmi Szemle, Nők Lapja, Élet és Tudomány stb.) kevéssé forgatják a könyvtárban megtalálható folyóiratokat. A külföldről vásárolt — a testvérpártok elméleti folyóiratai, városigazgatási, pedagógiai, művészeti stb. — lapok nem