A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése 1949-1954

1950-ben. Kiderül, hogy egy olvasóra évenként kb. 12 elolvasott könyv jut. Ugyanakkor megemlítjük, hogy ez az átlagszám budapesti tudományos könyvtári viszonylatban első helyen járt.

1951-től kezdve mint központi kérdés merül fel az olvasótábor kiszélesítésének kérdése. Meg kellett tudni határozni, hogy Budapest lakosságának melyik rétege az, amely feló orientálódnunk kell, amellyel meg kell ismertetni könyvtárunkat és annak állományát. Az állomány összetételének szakok szerinti megoszlását a katalógusok alapján vizsgálat tárgyává tettük. Az eredmény:

Szak

Százalék

Szak

Százalék

0

• 4

61

3,8

1

4

62—69

3,2

2

4,4

7

7,8

3

50

8

3,8

4

1,6

9

14

5

3,4

Tehát az állománynak pontosan a tele a hármas főszakra esik (szorosan vett társadalom- tudomány). 39,6%-a az egyéb társadalomtudományok területére és csupán 10,4%-a képviseli a természettudományokat és a műszaki irodalmat. A könyvtárnak ezek szerint határozottan társadalomtudományi profilja van. Ebből következett, hogy olvasótáborunkat a közigazgatási és a gazdasági élet elméleti és gyakorlati dolgozóival, a szakfőiskolák oktatóival és növendékeivel kellett kiszélesítenünk. Továbbá afelé a művelt, nagyigényű olvasóközönség felé kellett fordulnunk, amely magasabb szinten foglalkozik a politika és a társadalomtudomány kérdéseivel.

E cél elérésére történtek kezdeményezések, mint pl. kiállítások rendezése házon kívül, könyvtárunkat és annak állományát ismertető előadások üzemekben, vállalatoknál és hivatalokban, új szerzeményeink jegyzékének széjjelküldése stb. Városügyi Bibliográfiánk anyag- gyűjtését kibővítettük politikai gazdaságtan, gazdaságpolitika, általános igazgatás és a népgazdaság kérdéseivel foglalkozó irodalom gyűjtésével és elküldöttük az ezeken a területeken dolgozók részére.

Nem használtuk azonban ki azt a segítséget, amit számunkra a Szabó Ervin Könyvtár kiterjedt közművelődési hálózata jelenthetett volna az olvasók szervezett formában történő toborzására.

Nem vitás, olvasóforgalmunkat befolyásolta, hogy fővárosunk könyvtárhálózatának általános fejlődése eredményeként megnyílt a Közgazdaságtudományi Egyetem, a Munkás- mozgalmi Intézet és az Országgyűlés könyvtára. (Ez utóbbi azelőtt az országgyűlési képviselők zárt könyvtára volt.) Hivatalok, vállalatok mellett ugyancsak a mienkével rokon szakanyagot tartalmazó könyvtárak létesültek.

1952-ben statisztikai táblázatunk mind a beiratkozok, mind a kikölcsönzött kötetek számában ugrásszerű emelkedést mutat. Emelkedett a helyben olvasók száma is. Olvasótermeinket elsősorban egyetemi hallgatók keresték fel, akik ettől az időtől kezdve olvasótáborunk kb. 50%-át teszik. 1952-ben kénytelenek voltunka „Budapest“ Gyűjtemény olvasótermét, mely tudományos kutatás célját szolgálta, nagy részében orvostanhallgatók rendelkezésére bocsátani.

A jelenség oka egyfelől: ezekben az években emelkedett az egyetemekre és a főiskolákra járók száma és emelkedtek a tanulóifjúsággal szemben támasztott követelmények. A felnövő új értelmiség, a munkás- és parasztszármazású ifjak szinte rohammal hódították meg a könyvtárakat, közte a mienket is, ahol megtalálták a tanuláshoz szükséges nyugodt környezetet, megfelelő segédkönyveket és az egyetemi jegyzeteket kiegészítő irodalmat.

28