A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése 1949-1954
vidéki könyvtáros járt nálunk módszereink tanulmányozására. Különösen kölcsönző rendszerünk, decimális szakkatalógusunk, bibliográfiai munkánk keltett érdeklődést. Mi magunk is gyakran látogattuk meg az ország tudományos könyvtárait. A kardex felállításának módszerét az Akadémia Könyvtárában és az Országos Széchényi Könyvtárban sajátítottuk el, a futószalag-rendszert a feldolgozás munkájában a Műszaki Könyvtárban látottak alapján, a beszerzési statisztika újjászervezését az Akadémia Könyvtárának mintájára valósítottuk meg. Munkatársaink több ízben látogatták meg a vidéki könyvtárakat, főleg tapasztalat- átadás céljából. így jártunk többízben Ózdon, Sztálinvárosban, Várpalotán, Egerben stb. Az ózdi, sztálinvárosi, várpalotai könyvtárakat hosszabb időn keresztül patronáltuk. A jelentés időszaka alatt megélénkült a Központ és a kerületi közművelődési hálózat közötti tapasztalatcsere is. A könyvtári együttműködés új formáját jelentette a tudományos könyvtárak egymás- közötti versenye. 1953-ban két ilyen verseny volt, egyik az Országos Műszaki Könyvtár kezdeményezéseként a Békevilágtanács ülése tiszteletére, a másik a választásokkal kapcsolatban. A ki>nv\tór vezetése Az elmúlt években célunk volt a vezetés színvonalának állandó emelése; ennek érdekében igyekeztünk érvényre juttatni az egyszemélyi, felelős vezetés elvét, melynek széleskörű demokratizmussal kell párosulnia. Az eredmények azonban még távolról sem kielégítőek. A vezetés hibáival foglalkozott többek között az 1952-es és 1954-es minisztériumi vizsgálati jelentés is. Hogy a vezetés nem tudott kellőképpen megszilárdulni, abban kétségtelenül része volt a könyvtár vezetésében beálló gyakori változásoknak is. Az igazgató és helyettese mellett az intézet vezetés munkája az osztályvezetői értekezletekre tartozik. 1949—53-ig az osztályvezetői értekezletek nem tudtak feladatuknak kellőképpen megfelelni. Az értekezletek időpontja rapszódikus volt, munkájuk nem volt kellően előkészítve. Az osztályvezetők feladata volt az értekezleteken elhangzottakat a könyvtár dolgozóival közölni. De pl. olyan fontos részlegekben, mint a Pedagógiai Könyvtár, csak 5 évvel a felszabadulás után, 1950-ben tartották az első munkaértekezletet. Az 1954-es év az értekezletek előkészítettsége, a hozott határozatok ellenőrzése terén jelentős haladást mutat. A szocialista munkamódszerek kialakításának elengedhetetlen feltétele volt a terv- készítés. Könyvtárunk 1951-ben készített először teljes évi tervet. A kezdeti tervezés hiányosságai közé tartozott, hogy az éves tervet mechanikusan, negyedévenként egyenlő arányban bontottuk fel. Ez a felbontás gátjává vált a munkateljesítmények fokozásának. Ezenkívül pedig — mint ahogy erre az 1951-es vizsgálati jelentés rámutat — hiba volt, hogy a tervezésben nem alkalmaztunk teljesítmény-normákat — és elmulasztottuk a tervnek egyénekre való felbontását. E szempontok betartása nem könnyű feladat, de 1953 óta a tervek ezek figyelembevételével készülnek. A tervezés munkájának hiányossága, hogy a tervek végrehajtásának ellenőrzése még nem kielégítő. Könyvtári munkánk megjavításához nagymértékben hozzájárultak az ún. módszertani vizsgálatok. 1953-ban és 1954-ben munkatársainkból alakult háromtagú bizottságok vizsgálták felül az egyes osztályok munkáját. Észrevételeiket és javaslataikat írásban tették meg. Ezek közül több megvalósult és hozzájárult a munka racionalizálásához, megjavításához. A tervek teljesítése, a tervteljesítés fokozása érdekében, vala- Munkaverseny, mint nevezetesebb politikai események, évfordulók megünnepfelajánlások lésére munkafelajánlásokat tettek dolgozóink. A munkában, a tervek teljesítésében élenjáró dolgozókat minden negyedév végén jutalmaztuk. 1952-től kezdve 183 dolgozónkat jutalmaztuk vándorzászlóval és pénzjutalommal. Összesen 52 875 Ft-ot osztottunk ki jutalomként. A munkaversenyek és felajánlások szervezésében nagy szerepe volt a könyvtár szakszervezeti csoportjának. A szak- szervezet hívta össze negyedévenként a termelési értekezleteket, melyeken az intézetvezető 12
