A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954

Zoltán József: Budapest története bibliográfiájának tervezete

egyes művekben található bibliográfiákat is. Ezzel nemcsak a kutatók tájékoztatása volt a célunk, hanem önmagunk ellenőrzése is: az anyaggyűjtés lezárása után ezeknek a bibliográfiáknak az áttanulmányozásából tudjuk majd megállapítani az esetleg fontos anyag hiányát, ill. ezen a módon tudjuk majd az anyag legszükségesebb kiegészítését elvégezni.

Ugyancsak kivetítettük az egyes művekben található budapesti vonatkozású kép- és metszetanyagot a bibliográfia regiszterkötete számára készítendő ikonográfiához. Az eddig kivetített képanyagot az alább ismertetendő tematika szerint rendezve, máris olvasóink rendelkezésére bocsátottuk.

Munkánk megindulásakor általános irányelvként határoztuk meg inkább több, mint kevesebb anyag felvételét, nemcsak azért, mert ez általános bibliográfiai munkamódszer, hanem azért is, mert a kieső anyag nem megy veszendőbe: saját könyvtári céljainkra használjuk fel, a „Budapest“ Gyűjtemény anyagának számottevő részét egyetlen munkamenetben tudjuk feltárni.

HA MÁRMOST MÉRLEGET KÉSZÍTÜNK eddig végzett másfél évi munkánk eredményeiről, megállapíthatjuk, hogy az eredetileg számszerűen kitűzött feladatokat jórészt végrehajtottuk. A „Budapest“ Gyűjtemény feldolgozandó könyvanyagát a szükséges szűrés után 12 000—15 000 kötetre becsültük. A nem egészen másfél év folyamán ténylegesen feldolgoztunk több mint 5500 kötetet közel 13 000 bibliográfiai felvételben. A feldolgozott művek fajsúlya természetesen igen különböző, Bonfini, Istvánffy és más alapvető forrásmunkák mellett számtalan egyesületi alapszabály került feldolgozásra. A feldolgozott kötetek száma nagyjából megfelel az előirányzatnak.

Az elmúlt több mint egy év során át szerzett tapasztalatokból, amelyet tágabb értelemben vett kísérleti időnek is tekinthetünk, le kell vonnunk a tanulságokat. Mindenekelőtt olyan tematikát kell kidolgoznunk a Magyar Tudományos Akadémia által rendelkezésünkre bocsátott tematika bőséges felhasználásával, amely bibliográfiai szempontból is teljesen kielégítő.

ITT FELVETŐDIK A PERIODIZÁCIÓ KÉRDÉSE. Budapest történetében kétségkívül határkövet jelentenek Budavár 1686-os visszavételének, Pest, Buda és Óbuda közigazgatási egyesítésének 1873-as, Nagy-Budapest megvalósulásának 1950-es évszámai. Az 5 kötetre tervezett bibliográfia anyagának periodizációja az említett évszámoknak megfelelően a következőképpen alakulna: Budapest történetének irodalma a legrégibb időktől Budavár visszafoglalásáig (1. kötet 2 részben 1541-ig, ill. 1686-ig), 1686-tól a szabadságharcig (2. kötet), a szabadságharctól bezárólag a főváros egyesítéséig (3. kötet), és 1873-tól 1950-ig (4. kötet 2 részben 1914-ig, ill. 1950-ig). Az 5. kötet az ikonográfiát, név-, hely- és tárgymutatót tartalmazná.

A Magyar Tudományos Akadémia az általános magyar történeti periodizációt veszi alapul és Budapest története megírásánál a következő periodizációt alkalmazza: Budapest őstörténete a honfoglalásig (fél kötet), Budapest a feudalizmus korában a honfoglalástól 1541-ig (másfél kötet), 1541—1790-ig (3. kötet), 1790—1849-ig (4. kötet), majd 1849-től napjainkig. Budapest történetének az ország történetétől való bibliográfiai elkülönítése érdekében az első helyen részletezett periodizáció látszik célszerűbbnek.

Magának a tematikának a felépítése a következőképpen alakul. Minden korszak irodalmának élén az illető korszak történetére vonatkozó forrásgyűjtemények, könyvészet, szakbibliográfiák és összefoglaló művek állnak. Az egyes korszakokon belül az Akadémia tematikájában megjelölt történeti sorrendben szereplő kérdések irodalmát gyűjtjük össze. Valamennyi korszak irodalmát pedig megelőzi a Budapest egész történelmét, vagy több korszak történelmét felölelő forrásanyagok, bibliográfiák, összefoglaló művek stb. bibliográfiája.

A BIBLIOGRÁFIA TEMATIKÁJÁHOZ szorosan kapcsolódik a képanyag tematikai felépítése. Első helyen állnak a főváros egészét ábrázoló térképek és látképek. Ezeket követik Buda, a budai városrészek, a budai hegyvidék, Pest, a pesti városrészek, majd a Margitsziget, Aquincum és Budapest környéke, a peremvárosok térképei, ill. ábrázolásai. Az egyes útvonalak, terek, bástyák, kapuk, a Duna, a hidak, köz- és magánkertek, szobrok, emlékek, síremlékek, az archeológia körébe tartozó heraldikai (címerek, pecsétek stb.) emlékek képei, a történelmi események (csataképek, ostromok, koronázások stb.) után következnek az egyéb események, ill. jelenetek ábrázolásai. Külön-külön csoportokat alkot a középületek, kulturális (tudományos) intézetek, múzeumok, egészségügyi épületek, népjóléti intézmények, pénzügyi épületek, közüzemek, ipari és kereskedelmi épületek, színházak, oktatásügyi épü111