A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1948
Bibliográfia a hazai parasztlázadások verses és elbeszélő irodalmához
49 Decsi János, Baranyai (1560?—1601) Magyar históriája. Pest: Akad. 1866. (Magy. tört. emlékek II. oszt. 17.) 207—212, 235—8, 246—50. lap Fk. 3381/17 A humanista udvari történetíró részletesen beszéli el a székelyek felszabadítását és újabb elnyomását. Mentegeti a fejedelmet : a székelyek erőszakoskodtak, majd az urak szorongatták, hogy nélkülük, törvénytelenül jártéi. A székelyek nem engedelmeskedtek a visszavonó rendeletnek, megtartották fegyvereiket, mire vérfürdő következett. Ezt az író maga is meg- rójja, fejedelmi kötelességnek tartja a parasztok védelmét az urakkal szemben, különben belháború támad — ami ebben az esetben is előrelátható volt. Addig azonban nem terjedt az író műve. Erdély öröksége. Erdélyi emlékírók Erdélyről. Sárkányfogak. Bp : Franklin (1941) 2. k. 117—120, 125—130. lap Fk. 98375/2 Tartalmazza fenti szövegeket Novák József fordításában. Pethő Gergely (1565—1620) Rövid magyar krónika . . . (Lásd fentebb.) 1595. év tárgyalásánál említi, hogy »Báthory Zsigmond ... az urakat, végbelieket és a föld népét egybegyüjté.« Szamosközy István (1570—1610 közt) Történeti maradványai. Bp : Akad. 1876. (Magy. tört. emlékek, II. o. 28., 30. k.) 2. k. 293—5, 300—2, 342—5, 350—2, 358—60. lap Fk. 3381/28, 30 4. k. 128—31. lap 1599-ben Mihály Vájda megnyeri a székelyeket szabadságuk visszaadásával, betör Erdélybe, a székelyek megölik a menekülő fejedelmet, a vajda parancsára minden nemest üldöznek. Mihály vajda bukása után alvezérét, Baba Noák hajdukapitányt a nemesek kegyetlenül kivégzik ; alighanem egyedül akarta folytatni idegen segítséggel a parasztok harcát, de ez Szamosközynél zavaros előadásba vész. (Hasonló Lippai esete Bocskai idejében). Sz. magyar feljegyzése és kilenc latin epigrammája részletezi a kivégzést. Enyedi Pál Éneke. Közli Mikó. Erdélvi tört. adatok. Kolozsvár: Stein 1855. 1. k. 177—190, 210. lap ' Fk. 54494,1 Tulajdonképpen Szamosközy szövegének másolata. (Ének — a latin carmen : elbeszélés értelmében.) A vajda meghagyta, minden menekülő nemest, urat megöljenek. Helyükbe oláh, rác parasztokat akart telepíteni, akik nagy számban kísérték. Bethlen Farkas (1639—1679) Historia de rebus Transsylvanicis. Cibinii [Szeben]: Hochmeister 1782—93. (Lásd fentebb.) 3. k. 600—2. lap Fk. 16290 4. k. 344—6, 352—6, 398—406, 412—20, 436—62. lap Szamosközy megmaradt és elveszett szövegeinek felhasználásával készült. Báthory Zs. 1595-ben seregének gyarapítása érdekében felszabadította a székelységen levő jobbágyokat, bár tétovázott, megsértse-e ezzel az urakat. Mihály vajda betörésének, a székely fölkelésnek, B. András megölésének részletes elbeszélése. A Báthory-párti urak végül összefognak Bástával Mihály vajda paraszturalma ellen, majd ennek megdöntése után ismét Básta ellen fordulnak. Erdély históriája. 1776. Bethlen Farkas munkájának kéziratos fordítása a Széchenyi könyvtárban. Erdély öröksége. Sárkányfogak. Bp : Franklin (1941) 2. k. 186—196, 201—3. lap Fk. 98375/2 Szamosközy fenti szövegéből Novák József fordítása. Bors János Krónikája. Közli Kemény József és Nagyajtai Kovács István : Erdélyország történetei tára. Kolozsvár : Barráné 1845. 1. k. 185—188. lap. Fk. 21978/1 Kortárs magyarnyelvű följegyzései. Báthory Zsigmond 1595. megadta a székelyeknek régi szabadságát, de az csak rövid ideig tartott, mert »nem viselték magokat jámborul«.. 1599. »A felséges fejedelem Mihály vajda . . . maga mellé hódítá a községet, kik iszonyú öldökléseket tőnek Erdélynek, főbb és jelesebb népein . . .« 1600. Az erdélyi urak és a szászság megverik Mihályt, felkoncolják a székelyeket Miriszlónál, Csikban is nagy öldöklést tettek. »így fizet az isten ... a köznépnek feltámadásáért.« 4
