A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1943-1945, a Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1946
Közművelődési könyvtáraink az ostrom alatt
30 Nem telt bele egy hét és rendesen elzárható, tiszta, .vízmentes helyiségekben megkezdődhetett a könyvállomány leltározása. A könyvtár alkalmazottai azonban ezt a munkát csikorgó hidegben, fűtetlen helyiségben végezték el. Számbavéve az anyagot: Szépirodalmi műből .... Ismeretterjesztő ............. E lbeszélés....................... V ers és színmű............. 187 kötet hiányzott 156 « « 54 « « ,.. 30 « « Összesen .... ,. . 427 kötet. Sajnos, ez nem mondható a teljes veszteségnek, mert ennél sokkal nagyobb az olvasóknál az ostrom alatt elpusztult és vissza nem szerezhető könyvek száma. Ezeket is számba véve, az összes hiány jóval meghaladja az ezer kötetet. Pontos adatot nem lehet adni, mert még ma is visszakerülnek romok alól előkerült könyvek. A könyvveszteségen kívül elpusztult a két írógép és a fiókok zárja. Április 27-én a könyvtár ismét megnyílt a közönség számára : az érdeklődő olvasók száma egyre növekszik. 9. sz. fiók (VIII., József-körút 70). 1944 december 30-án az utcán való közlekedés veszélyére való tekintettel, ez a fiókunk is bezárta kapuit. Az ostrom alatt altisztünk, Vékonyáé lakott a könyvtárral összefüggő lakásban. A front január 11-én ért el a könyvtárt magában foglaló nagy bérpalotához. Ablakait a légnyomás már az ostrom első napjaiban összetörte. A megszálló német katonaság birtokba vette a házat, lakóit a pincébe terelte. A könyvtár helyiségéből védőállás lett: erkélyére gépágyúkat állítottak fel. Január 13-án szabadította fel a diadalmas Vörös Hadsereg a Nagykörút vonalát: akkor szabadult fel a ház is. A könyvtár helyiségét Vékonyné teljesen feldúlva találta. A megszállók a könyvekkel tüzeltek. A felszabadulás után Vékonyné végezte el a rendbehozás munkáját. 1945 márciusában a fiók mégis megnyílt. A nyitás havában a könyvforgalom csak 321 kötet volt; októberben már 7260, az év végére már 44.223 kötet összeforgalmat mutatott fel. A kikölcsönzött könyvekből körülbelül 500 kötet nem került vissza, ezek olvasóink lakásán pusztultak el az ostrom alatt. 10. sz. fiók (VI., Andrássy-út 52). A könyvtár Budapest körülzárása után zavartalanul tovább működött. Fennakadást csupán az okozott, hogy a budai részben lakó tisztviselők már nem tudtak a fiókba járni. A fiók vezetője Leitgib János könyvtári felügyelő a Ferenc József-hídnál levő lakóháza aláaknázása folytán rnég 1944 december hó elején kénytelen volt a fiók helyiségében menedéket keresni. December 31-ig a fiók teljesen üzemben volt. Január 1-től kezdve az állandó belövések folytán a forgalom alaposan megcsappant, mindamellett előfordult, hogy a legnagyobb golyózápor közepette is megjelent néhány idősebb nőolvasónk olvasnivalóért. Egy 80 éven felüli nőolvasónk az oroszok által megszállt városrészből jött hozzánk akkor, amikor a könyvtár környéke még harctér volt. 1945 január 16-án szabadultunk fel s néhány nap múlva a fiók megnyílt a kölcsönzők részére. Januárban már 11 napon át tartottuk nyitva s 34 olvasónak 138 kötet könyvet kölcsönöztünk ki. Februártól kezdve a fiók már teljes üzemben volt, a forgalom napról napra emelkedett. Belövés folytán a fiók helyisége csupán kisebb sérüléseket szenvedett. A földalatti e részének felrobbantása alkalmával a fiók összes ablakai az udvari rész kivételével tönkrementek. Az olvasóteremben az egész ostrom alatt mintegy 25—30 ember talált menedéket. A fiók könyvállománya nem szenvedett veszteséget, ez elsősorban a szigorú rendet tartó Czeiner Teréz altisztnőnek volt köszönhető.
