A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1943-1945, a Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1946
Közművelődési könyvtáraink az ostrom alatt
31 77. sz. fiók (I., Krisztina-körút 155). Az ostrom alatt a könyvtár ablakai itt is elpusztultak. Az utcai helyiségek alatt a földszint kiégett, a padlózat ívben meghajolt, úgyhogy amíg az 1. kér. elöljáróság nem támasztotta alá, a helyiség élet- veszélyesnek volt nyilvánítva. Pár hónappal később ugyancsak az utcai helyiségek mennyezete repedt meg széles darabon, ezt is alátámasztották. Mindezekhez járult még, hogy az I. kér. elöljáróság elfoglalta az udvari szobát lakás, majd adóhivatal számára, az épen maradt harmadik utcai szobát, a konyhát, fürdőszobát, személyzeti szobát pedig a tiszti orvosi és kerületi orvosi hivatal foglalta le. A könyvtár megmaradt két utcai rongált helyiségébe volt beszorítva a könyvraktár, sok-sok beszolgáltatott rádió s egy nagy csomó idegen eredetű bútor. A könyvtár saját berendezését nagyrészben széthordták. Ilyen körülmények között a könyvtár tisztviselői (dr Bdnrévy Györgyné, dr Gáborszabó Józsefné, dr Dobrzyniecki Krisztina, dr Szász Károlyné és Gangli József) csak azután kezdhették meg a rendezés nagy munkáját, hogy az elöljáróság visszaadta az udvari szobát. Az összetört polcokból és bútorokból sikerült annyi polcot házilag összeállítani, hogy kevés kivétellel elfért a megmaradt könyvanyag. A hátsó szoba villanybet endezését is tönkretették, őszre is csak a legszükségesebb világítást sikerült helyreállítani. Papirossal beragasztott ajtók és ablakok mellett kezdte meg a könyvtár működését 1945 november 5-én. Kevéssel a nyitás után egy hét alatt 65 új beiratkozó jelentkezett, pedig tábla sem volt még a kapun. 14. sz. fiók (IV., Királyi Pál-utca 11). Az ostrom alatt a fiók ablakai, nagyrészt hatalmas kirakatüvegek, betörtek. A könyvállományban és a berendezésben azonban nem annyira a harci cselekmények tettek kárt, mint inkább a környék fosztogatói. Több ízben felfeszítették az ajtót, behatoltak a helyiségbe és vandál pusztítást vittek végbe : a könyvállománynak körülbelül egyharmada pusztult el. A fosztogatók papirosfáklyákat használtak, tűz keletkezett, több könyv igy pusztult el. Később a házban bekövetkezett vízcsőrepedés árasztotta el a helyiség egy részét, így a megmaradt, földre szórt könyvek is tönkrementek. Az ostrom után a régi fiókvezető, dr Zoltán József 1945 február első napjaiban jelentkezett szolgálattételre. A központban végzett romeltakarítási munkák után dr Zoltán március elején látott hozzá Gallusz Frigyesnével a fiók rendbehozásához. Kelemen László március 22-én tudott először átjönni Budáról és azonnal a fiókban nyert beosztást. Április 1-től kezdve a könyvtár egyelőre napi egyórás rendszeres nyilvános szolgálatot tartott már és üzemét fokozatosan a régi színvonalra emelte. OSTROM UTÁN Két mozgókönyvtár illeszkedik be a könyvtár fiókrendszerébe. Ostrom után a könyvtár dr Fort Sándor könyvtári főtiszt ötletéből ismét felvetette a mozgókönyvtárak létesítésének gondolatát. Vas Zoltán polgármester nagy megértéssel karolta fel a javaslatot. Dr Fort Sándor a szervezői munkához magához vette Kolozsvári Géza könyvtári főtisztet és 1945 július 16-án Kolozsvári Géza vezetésével megindult az 1. sz. mozgókönyvtár, majd egy héttel később a 2. sz. mozgókönyvtár is, Sárosi Istvánné vezetésével. A hivatalos megnyitón megjelentek a sajtó és a Magyar Filmiroda képviselői is. Mind a két mozgókönyvtár két-két kölcsönző állomással, az 1. számú a Béke-téren és a Bosnyák-téren, a 2. számú Kőbánya: Liget-téren és Kispesten áll az olvasóközönség rendelkezésére. Ősz elején a ligettéri mozgókönyvtárban a napi forgalom meghaladta a 100 kötetet. Körülbelül 2000 kötet könyvvel indulhattak meg e könyvtárak úgy, hogy a Baross-utcai kocsiszínben létesített raktár egyelőre üresen maradt. Már az 1. és 2. számú mozgókönyvtárak létesítésekor ? könyvtár tervbe vette a budai 3. sz. mozgókönyvtár
