A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1943-1945, a Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1946
Közművelődési könyvtáraink az ostrom alatt
29 Budán megindulni, Gallner elöljáró, majd utóda Frey Ágoston elöljáró a könyvtár iránti szeretettől vezetve, lassankint rendbehozatta a helyiséget, a falak kifestéséig és a vízvezeték, villany, ablaküveg pótlásáig mindent. Augusztus hónapban a Váli- úti székesfővárosi polgári fiúiskola cserkészei rohammunkával visszaszállították a könyveket, bútorokat a Verpeléti-út 5. sz. házból. A beosztott tisztviselők a könyvanyag rendezése után a berendezést igyekeztek tökéletesíteni, hogy megnyithassák a fiókot az olvasóközönségnek. Mivel a hiányzó berendezés pótlása nehézségekbe ütközött, házilag, a legprimitívebb módon összeütött felszereléssel (a kölcsönzés egy hosszú asztal megmaradt alsó részére fektetett deszkákon történt) nyitották meg a fiókot 1945 november 5-én. November végén sikerült némi bútorzathoz jutni, így 1945. év végére, ha nem is békebeli csinossággal és összhangban levő berendezéssel, de zökkenésmentesen működött az újjáéledt 6. sz. fiókkönyvtár. 7. sz. fiók (Vág-u. 14). Az ostrom alatt a könyvtár helyiségében több repesz- darab okozott kárt; január első hetében egy aknatalálat is érte, mely a padlót felszakította. Lövésokozta sérülések miatt 534 kötet könyvet kellett kiselejtezni. Egy részét a könyveknek széthordták a ostrom után, de ezek nagyrészét sikerült összeszedni a környéken. 107 kötet azonban elveszett. A belövések következtében néhány állvány, lámpa és kisebb berendezési tárgy tönkrement, az ablakfüggönyöket, néhány széket, fali órát stb. fosztogatók hordták el. Ez a kárösszeg 538-40 P-t tesz ki (leltár szerinti 1938-as árak). Az ostrom alatt a helyiség összes ablakai betörtek, ezek értéke nem foglaltatik a fenti összegben. A külső Lipótváros, ahol a fiók működik, január 15-én szabadult fel. A takarítási, leltározási, rendezési munkák elvégzése után, április-első napjaiban nyílt meg a könyvtár. A fent említett könyvveszteségeken kívül néhány százra tehető azoknak a könyveknek a száma, amelyeket nem fogunk tudni behajtani, mert olvasójuk az ostrom alatt elpusztult, hadifogságba került, kinyomozhatatlan helyre költözött, az olvasó lakását érte bombatalálat, vagy kifosztották. November elején a könyvtár napi forgalma az ifjúsági osztályon 60—70, a felnőttek osztályán körülbelül 50 kötet volt. 8. sz. fiók (III., Fő-tér 2.). Az épület nagyobb károktól mentesen állta ki az ostromot, ezért bizonyult alkalmasnak a katonai megszálló csapatok részére szállás céljára. 1944 december 27-én a felszabadító orosz csapatok igénybe is vették a könyvtár'helyiségeit és egy hónapnál hosszabb ideig tartózkodtak benne. 1945 március 9-én fogtak munkához a könyvtár alkalmazottai: Hamvas Béla, dr Oszoly Kálmánná, Görgényi Ottóné és Pender Ferenc. Március 9-én ajtó és ablaknélküli helyiség meredt a belépőre. A falakon belövés okozta lyukak tátongtak, a mennyezeten csőrepedéstől származó vízfoltok éktelenkedtek és a falakon pedig a víz szivárgott végig. A felázott faltörmelék a könyvespolcokra hullott és az ázott vakolat és a csepegő víz már a könyvállványt is kikezdte. A padlózatot víztócsák borították el és azon különböző eredetű szemét hevert. Ilyen körülmények között kellett a rendbehozatali munkát megindítani. A derekasan dolgozó könyvtári alkalmazottak mellé álltak a segítségnyújtásban a szomszédos épületben levő III. kér. elöljái óság tisztviselői is. Altiszteket is küldtek ki, akik a könyvtári nőalkalmazottaknak a súlyos szemetes kosarak kihotdúsában és 14 darab hatalmas méretű ablak üvegtörmelékének összegyűjtésében és elhordásában segédkeztek. Amint a sok szeméttől a helyiség megtisztult, az elöljáróság intézkedésére iparosok szálltak ki, többek között asztalosok, akik kijavították az ajtókat, az ablakokra lemezeket szabtak az üvegek pótlására. Ugyancsak az elöljáróság gondoskodott arról, hogy a lakatosok azonnal zárhatóvá tegyék a helyiségeket, nehogy a bentlevő könyv- állomány továbbra is szabad prédája legyen az akkori időkben elszaporodott tolvajoknak. A helyreállítás munkáját gyorsította az a körülmény is, hogy Pender Ferenc kenyérjutalmat helyezett kilátásba az iparosok részére.
