A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1943-1945, a Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1946
Közművelődési könyvtáraink az ostrom alatt
28 Egyik ilyen kocsi fordulat közben belerohant a könyvtárat bekerítő kő- és sodronykerítésbe, amelyet 15 m hosszúságban ledöntött. A könyvtár ablakai ekkor már mind elpusztultak, belső helyiségeibe bárki könnyen bejuthatott. A könyvtárban lakó Horváth Istvánná férfiakét felülmúló bátorsággal védte meg a könyvtár értékeit. Január 10-én egy közelben lecsapódott tüzérségi akna légnyomása több helyen megrepesztette a belső helyiség falát s az olvasóterem mennyezetét. Ez az akna a könyvtártól 8 méterre levő barakk négy lakását a föld színéig leborotválta. Január 13-án vették birtokukba a felszabadítók a könyvtár körüli városrészt. Bánk Ferenc, a fiókkönyvtár vezetője e napon már szolgálattételre jelentkezett. Az épület környékére ekkor még minden kockázat nélkül, nem volt tanácsos kijárni. Erre csupán február végén került sor. Március elején Bánk Ferenc Horváthnéval, akinek elsősorban köszönhető, hogy a könyvtár berendezése épségben megmaradt, megkezdte az épület lomtalanításátnak munkáját, a leltározást s a kikölcsönzött könyvek visszaszerzését. Május 2-án vette át a fiókot e könyvtár régi vezetője, Zsák Wilfried, aki az ostromot megelőző hetekben súlyos gyomorműtéten esett át s aki időközben a Verpeleti-úti fiók átköltöztetését vezette. Zsák Wilfried négy hónap alatt központi segítség nélkül hozatta rendbe a könyvtárat s már a munkálatok végzése közben is megnyitotta a nyilvános szolgálatot. A hideg őszi és téli napok újra próbára tették a szolgálatot teljesítő tisztviselők kitartását. Az épület nincs alápincézve, fűtőanyagot nem kaphatott. Ennek ellenére a napi forgalom elérte a 200 kötetet. 4. sz. fiók (Népszálló, Dózsa Gy.-út) Az épületet, melynek második emeletén a könyvtár el van helyezve, nagyobb kár nem érte. A könyvanyag legnagyobb része kielégítő állapotban megmaradt. A kikölcsönzött, de vissza már nem szerezhető könyvek száma mintegy 20-ra tehető. 5. sz. fiók (Állatkert). A Nyugati pályaudvar rendezője közelében fekvő Állatkert épületei az ostrom alatt elpusztultak, vagy igen erősen megrongálódtak, így a könyvtár helyiségei is. Az ostrom alatt a gazdátlan épület ajtaját betörték, zárát megrongálták, a helyiséget bezárni nem lehetett, így hát a könyvanyag és a berendezés szabad prédája lett a fosztogatóknak. Az 5761 kötetre rúgó könyv- állománynak kőiülbelül a fele elveszett; ami megmaradt, azt beszállították a Központba. így a könyvtárnak ebben a helyiségében se könyve, se polca, se bútora nincsen. 6. sz. fiók (Verpeleti-út). 1945 január elején a közelben lakó Rozgonyi Györgyeié könyvtári tiszt, látva a bekövetkező pusztulást, Gallner Ferenc IX. kér. elöljárótól engedélyt kért és megbízást kapott a könyvek és berendezési tárgyak elszállítására a Verpeléti-út 5. sz. ház egyik földszinti lakásának rövid úton kibérelt szobájába. A ház lakóinak, munkaszolgálatosoknak, egy-két elöljárósági tisztviselőnek, katonáknak a segítségével kosarakban hordták át a könyveket, amikor a támadás szünetelt, vagy csendesebb volt. A harmadik napon bekapcsolódott a munkába Zsák Wilfried könyvtári felügyelő és Vértesy József könyvtári főtiszt, valamint Keszthelyi Erzsébet könyvtári főtiszt is, amikor 2—3 esetben a harcok szüneteiben el tudott jönni. A féifiak tartózkodtak csak a könyvtárban, a nők a Verpeléti-út 5. sz. alatt átvették és rakták a könyveket. Közben ismeretlen egyének a könyvtár helyiségébe egy teherautót s mögéje egy ágyút állítottak be, amit egy német katona éppen Zsák és Vértesy odamenetelekor vett észre. Pisztolyát rájuk fogva azt állította, hogy ágyúját ellopták s azonnal le akarta őket lőni. Szerencsére egy ismerős német tiszt és a gyorsan odahívott elöljárósági tisztviselők tisztázták a helyzetet. A felszabadulás után a könyvtár siralmas képet nyújtott. Hátsó falán hatalmas lyuk tátongott, egyik kirakatán szabadon lehetett bejárni. Amint az élet kezdett
