A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1943-1945, a Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1946
Közművelődési könyvtáraink az ostrom alatt
27 Végeredményben a teljes átcsoportosítás segítségével sikerült harmadrésszel több raktárteret nyernünk. A monografikus művek azelőtt 5 raktárhelyiségben, 3 szinten, 3495 polcon voltak, a rendezés után kettő és fél raktárhelyiségben, kettő szinten, 3251 polcon. A raktárrendezési munkálatok szeptember 3-tól október 30-ig folytak és 18 helyiségre terjedtek ki. KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁRAINK AZ OSTROM ALATT Végigfutva fiókkönyvtáraink ostrom alatti történetén, meg kell állapítanunk, hogy fiókjaink nemcsak a belövések és aknák következtében szenvedtek károkat. Veszteségeik ép oly jelentékenyek voltak az ostromot követő napokban fosztogatások és rombolások következtében. Nem minden fiókban volt bentlakó altiszt vagy takarító és elhelyezésük körülményeiknél fogva sem volt minden helyiség megvédhető, ha a környék lakossága meg nem védte. A felszabadulás után még jó sokáig nem volt biztonságos az utcán való közlekedés: éhezéstől legyöngült tisztviselőink csak napok, hetek múltával jelenhettek meg munkahelyükön, amelyet naponta csak hosszú gyalogolás árán érhettek el. A pusztulás képe — ami őket. fogadta -— mindenütt riasztó volt s a kemény hidegben, segítség nélkül két kézzel maguknak kellett hozzálátniok, hogy a könyveket, bútorokat a törmelék és szeméthalom alól kiássák, hogy az ablaktalan helyiségeket bedeszkázzák, hogy legalább a további fosztogatástól mentsék azt, ami megmaradt. Minden fiókkönyvtárunk ostrom alatti története egy-egy apró regényrészlet és mi — korrajz szempontjából — szükségesnek véljük.ezek sűrített alakban való lerögzítését. 7. sz. fiók : (IV., Molnár-u. 27.) A sorozatos légitámadások alatt e fiók ablakai mind betörtek. A könyvtár december 30-ig fenntartotta rendes szolgálatát: kölcsönzői még 1944 utolsó hetében is voltak. Január 1-től kezdve a könyvtár zárva volt, helyiségére a bentlakó takarítónő vigyázott. Komolyabb bántódása a helyiségnek, könyvanyagnak a felszabadulásig nem volt. Január végén, Buda ostroma miatt azonban az egész Molnár-utcát kiürítették ; a takarítónőnek is el kellett hagynia a házat. Mikor a tisztviselők március elején elkezdték munkájukat, a könyvtárat teljesen feldúlva találták. A polcok felfordítva, a könyvek a legnagyobb összevisszaságban halomba dobálva, cédulakatalógus, leltárdoboz kiürítve, a padlón hevertek. Mindezt törmelék, üvegcserép és por borította. A fiók tisztviselői és alkalmazottai két hét alatt rendbe hozták a könyvtárat; így március 26-án újra megnyithatták. 2. sz. fiók: (VII., Erzsébet-körút 5). A könyvtár helyisége, berendezése, könyvei — az ablakokat leszámítva — az ostrom alatt veszteséget nem szenvedett. Köszönhető ez elsősorban az Athenaeum gondos házőrségének, valamint a bentlakó tisztviselőnő és altiszt éber figyelmének. A könyvtár 1944 decemner 23 óta —a növekvő belövési veszély miatt —zárva volt és zárva volt természetesen az ostrom alatt is, de a felszabadulás után nyomban jelentkeztek régi olvasói. Március végén nyílt meg újra, addig az olvasódnál kint maradt körülbelül 5—6000 könyv visszaszerzésével foglalkoztak a fiók tisztviselői. A felszólításnak, személyes utánjárásnak volt is eredménye, de az ostrom előtt kikölcsönzött könyvek 10%-a, körülbelül 600 kötet sorsa bizonytalannak látszik. 3. sz. fiók (Százados-út). Ez egyik legrégibb fiókunk. Az 1944. évi légitámadások során a könyvtár közvetlen környékét két szőnyegbombázás szántotta végig. Decemberben már csak füstölgő, üszkös romok vették az épületet körül; szerencsére a kis könyvtárépületet falrepedéseken, tetőkáron kívül nagyobb baj nem érte. Január 6-án az épület melletti névtelen közben német páncélos kocsik gyülekeztek.
