A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1943-1945, a Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1946
A Fővárosi Könyvtár az ostrom és felszabadulás évében
KÖLCSÖNZŐ SZOLGALAT A felszabadulás uíán már a romeltakarítási munkák közben megindult a kölcsönzés. Hivatalok, intézmények részére, de indokolt esetben magánosok részére is adtunk ki könyvet. Nagyon gyakran kereste fel a könyvtárat a Politikai rendőrség, a Tiszti ügyészség és a Népbiróság; munkájukat igyekeztünk megkönnyíteni azzal, hogy minden anyagot rendelkezésre bocsátottunk. A közönség részére 1945 november 9-én nyílt meg a Könyvtár. Igen nagy volt az érdeklődés. Nagyon megnehezítette a munkánkat, hogy egész télen át fűtetlen helyiségben dolgoztunk, de ügy a kölcsönző, mint a raktár tisztviselői és altisztjei a legnagyobb önfeláldozással, fagyástól sebes kézzel végezték munkájukat. Beiratkozott kölcsönzők száma ................................ 611 Kön yvet igénylők száma .......................................... 2818 Kikölcsönzött kötetek száma...................................... 7016 2 6 RAKTÁRRENDEZÉS 1945 szeptember 3-tól október 30-ig. Amióta a Központi Könyvtár 1931-ben beköltözött a Wenckheim-palota helyiségeibe, az egész könyvállományra kiterjedő átrendezés még nem volt. A nyári revíziók során az állománynak csak egy-egy része mozdult meg, hogy a felgyülemlő anyag helyet kapjon. Az idők folyamán ezek a részletmegoldások elégtelenné váltak. A könyvtár gyarapodó állománya valamennyi raktárrészben szétterjedt és a polcokat többé-kevésbé megtöltötte. 1945 tavaszán hatalmas mennyiségű könyv zúdult a könyvtárba : a fóti Károlyi-könyvtár, Gárdonyi Albert könyvtára, Elek Artur hagyatéka, az újonnan felállított Színháztörténeti gyűjtemény alapanyaga stb. Különösen a fasisztaszellemű írások és a fővárosi iskolák oktató könyveinek átmeneti tárolása jelentett komoly problémát. Már úgy látszott, hogy a könyvtár nem lesz képes az egyre zsúfolódó anyagot fedél alá juttatni. Meg kellett indítanunk a küzdelmet a mennél nagyobb arányú helynyerésért. A rövid időre szóló szükségmegoldások helyett átfogó elgondolás alapján az egész raktárt újra rendeztük. Először valamennyi raktárhelyiségről alaprajzot készítettünk, amelyen számbavettíik a polcok számát. Minden könyvállványsor polcainak számát eggyel szaporítottuk, úgy, hogy a nagyra méretezett polcközöket egy fokkal megrövidítettük. Az egyes polcokon elhelyezett könyvek számát szaporítottuk, gondosan ügyelve a kölcsönadott könyvek helyigényére. A legfelső polcsorokat — amelyek eddig használaton kívül voltak — betöltöttük. Hogy a könyvlevétel munkáját megkönnyítsük, 30 darab új magas létrát szereztünk be. A rendezés nemcsak az anyag egyszerű tömörítésére irányult, hanem a helyileg távoleső, de értelmileg összefüggő gyűjtemények egyesítésére is kiterjedt. A sorozatos oktávanyag a második emeleten volt, míg a sorozatos quart részben a pinceraktárban, részben pedig az első emeleten, két különböző raktárban. Ma valamennyi a második emeleten foglal helyet. Különgyüjteményi raktárt létesítettünk. Az eddig különböző helyekre szétszórt Keleti-gyűjtemény (szláv rész) Bibliográfiai, Könyvtártani, Térkép és Kézi- könyvtári gyűjteményi anyagot közös raktárban egyesítettük. Egyesítettük az épület különböző szintjein szétszórt duplum-anyagot a duplum-raktárban, a Röpirat-gyiijtemény teljes anyagát (255 polc, 3176 doboz) átszállítottuk a második emeletről az első emeleti Baross-utcai üvegpadlós raktárba. A Színháztörténeti gyűjtemény számát a kijelölt helyiségeket teljesen átrendeztük és ezzel összefüggően az ujságkivágások gyűjteményét új helyiségbe költöztettük.
