A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1942
Koch Lajos: Brahms-bibliográfia
84 Bazaroff. Brahms. Bq 071/5 = Fővárosi Lapok (Budapest) 1879. XII. 10. Brahms két hangversenyen vett részt pesti tartózkodása alatt. Kamarazeneestélyén (XII. 9.) eljátszotta c-moll zongoranégyesét, a filharmonikus hangversenyen (XII. 10.) pedig eljátszotta d-moll zongoraversenyét és vezényelte a D-dur szimfóniát. A cikk hosszabban ismerteti Brahms pályafutását és az előadott műveket. Während seines Pester Aufenthaltes wirkte Brahms in zwei Konzerten mit. Er spielte in einem Kammermusikabend (9. XII.) sein Klavierquartett in C-Moll, im Philharmonischen Konzert (10. XII.) trug er sein Klavierkonzert in D-Moll vor und dirigierte die Symphonie in D-Dur. Der Artikel bespricht die Laufbahn Brahms’ und die vorgetragenen Werke ausführlich. Brahms J. búcsúhangversenye a pesti Vigadóban 1867. IV. 26-án. [Brahms Abschiedskonzert im Pester Redoutensaale am 24. IV. 1867.] Bq 780/51 = Zenészeti lapok (Pest) 1867. p. 494. A hangversenyen nagyszámú hallgatóság vett részt. Az eredeti műsor azonban változást szenvedett, amennyiben Br. a hirdetett g-moll zongora- négyese helyett Beethoven Kreutzer szonátáját adta elő Grün Jakabbal. Mindketten méltó interpretálói voltak a remekműnek. Br. még eljátszotta Hándel-variációit. Br. zongoratechnikája nagy bámulatot keltett s általános tetszésben részesült. lm Konzert Br.’ war ein grosses Publikum anwesend. Das ursprüngliche Programm litt eine Veränderung, indem statt Br.’ Klavierquartett in G-moll Beethovens Kreutzer Sonate gespielt wurde und zwar von Br. und von J. Grün. Beide waren würdige Interpreten des Meisterwerkes. Br. spielte noch seine Händel-Variationen. Die Klaviertechnik Br.’ erregte grosse Bewunderung und erntete allgemeinen Beifall. Brahms és Stockhausen 2. hangversenye. [Das 2. Konzert Brahms’ und Stockhausens in Pest.[ 1867. III. 15. Bq 071/5 Fővárosi Lapok (Budapest) 1869. III. 17. E hangversenyre még nagyobb és fényesebb közönség gyűlt egybe, mint az elsőre, bár műsora nem volt annyira érdekes. Brahms Clementi szonátát, Schumann Davidsbündlertänze-jeit, Beethoven Andantéját, Rameau Gigue és rondó- ját, saját variációit, egy keringőt és egy magyar ábrándot játszott. Zu diesem Konzert versammelte sich ein noch zahlreicheres und glänzenderes Publikum, als zum ersten* obwohl das Programm weniger interessant war. Brahms spielte eine Sonate von Clementi, Schumans Davidsbündlertänze, Beethovens Andante, Gigue und Rondo von Rameau, eigene Variationen, einen Walzer und eine ungarische Phantasie. Brahms pesti búcsúhangversenye. [Brahms Pester Abschiedskonzert.[ 1867. IV. 26. Bq 071/5 Fővárosi Lapok (Budapest) 1867. IV. 28. Brahms 2. pesti hangversenyének fénypontja Beethoven Kreutzer szonátája volt, amelyet Grün Jakabbal adott elő. Játszotta még Schubert Indulóját, két Schumann müvet és saját Hándel- variációit. Der Glanzpunkt des 2. Pester Konzertes Brahms' war die Kreutzer-Sonate von Beethoven, die er mit Jakob Grün vorgetragen hat. Brahms spielte noch einen Marsch von Schubert, zwei Schumann Kompositionen und seine Händel- Variationen. Brahms és Joachim 2. hangversenye. [Brahms’ und Joachims 2. Konzert in Pest.] 1867. XII. 10. Bq 071/5 *= Fővárosi Lapok (Budapest) 1867. XII. 12. E hangversenyen a lelkesedés még nagyobb volt, mint az elsőn. Joachim és Brahms együtt Beethoven G-dur szonátáját, Bach Suitéjét, Schubert Rondóját, Spohr Andante és Scherzóját, Schumann Esti dalát, Tartini Ördögtrilla szonátáját játszották; majd Brahms Scarlati Capriccióját, saját Scherzóját és Schumann Kreisleriánájábóí részleteket adott elő. In diesem Konzert war die Begeisterung noch grösser, als im ersten. Joachim und Brahms spielten zusammen die G-Dur Sonate von Beethoven, eine Suite von Bach, Schuberts Rondo, Spohrs Andante und Scherzo, Schumanns Abendlied, die Teufelstrilla-Sonate von Tartini; Brahms trug noch Scarlattis Capriccio, sein eigenes Scherzo und Teile aus Schumanns Kreisleriana vor. Brahms és Stockhausen hangversenye 1869. III. 11.-én a Vigadó kistermében. [Konzert unter Mitwirkung von Brahms und Stockhausen am 11. III. 1869 im kleinen Redouten- saal.] 128- Pesti Napló 1869. III. 10. A műsoron szerepel Br.-tól : Andante és Scherzo az f-moll szonátából, op. 5. és »Von ewiger Liebe« op. 43. Nr. 1. c. dal. Am Programm von Br. : Andante und Scherzo aus der Sonate F-moll (op. 5.) und das Lied »Von ewiger Liebe« op. 43. Nr. 1. Brahms és Stockhausen búcsűhangversenye. 1869. III. 19-én a Vigadó kistermében. [Abschiedskonzert Brahms’ und Stockhausens am 19. III. 1869 im kleinen Redoutensaale.] 128 = Pesti Napló 1869. III. 18. A műsoron szerepel Brahmstól: »Ein Sonette« (op. 14. No. 4.) c. dal. Am Programm von Brahms : »Ein Sonett« op. 14. No. 4. Lied. Brahms és Stockhausen második hangversenye a pesti Vigadóban 1869. III. 11-én. [Zweites Konzert Brahms’ und Stockhausens in der Pester Redoute am 11. III. 1869.] = Zenészeti lapok (Pest) 1869. p. 403. Br. második hangversenyén is remekelt óriáserejű játékával. Schumann Davidsbündler táncait elragadóan értelmezte. Előadta saját keringőit is. Ezek telve vannak költöiséggel és eredetiséggel. Ráadásul néhány magyar dalátiratát is előadta. In seinem zweiten Konzert brillierte Br. wieder mit seinem grossartigen Klavierspiel. Er interpretierte Schumanns Davidsbündlertänze hinreissend, spielte seine eigenen Walzer voll mit Poesie und Originalität. Als Zugabe trug er einige seiner Ungarischen Tänze vor. Brahms és Joachim temesvári hangversenye [Brahms’ und Joachims Konzert in Temesvár.] 1879. IX .15. Bq 071/5 Fővárosi Lapok (Budapest) 1879. IX. 19. A két művész hangversenye a Redoutban izgalomba és elragadtatásba hozta a közönséget. Das Konzert in der Redoute der beiden Künstler brachte das Publikum in grosse Aufregung und Entzückung. Brahms és Joachim hangversenye Temesvárod 1879. IX. 15. [Das Konzert Brahms’ und Joachims in Temesvár.] = Temesi Lapok (Temesvár) 1879. IX. 19. A műsor főpontja Brahms Hegedűversenye volt. Brahms a jelenkor legtehetségesebb zeneszerzője, amit az előadott hegedűverseny is igazol. Die Glanznummer des Programmes war Brahms’ Violinkonzert. Brahms ist der talentvollste Komponist der Gegenwart, was auch das vorgetragene Violinkonzert beweist.
