A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1942
Kondorosi Sándor: A könyvtárrendezés kérdéséhez, különös tekintettel a Fővárosi Könyvtárra
106 tatásos műveknél vagy helyet hagyunk a szaporulatnak, vagy ezeket kiemelve, az Általános Gyűjtemény számrendje szerint helyszámozzuk. Miután az érdekelt kiilöngyüjteményeknél a folytatásos mű kevés, a szaporulat helyének biztosítása, illetőleg az áthelyszámozás zavart nem okoz. Az Általános Gyűjteménynél az új helyszámozási rendszer bevezetése több munkával jár. Véghezviteléhez elegendő idő és megfelelő létszámú személyzet szükséges. Itt is nagy könnyebbség, hogy a befejezett oktáv (10001—100000-ig, 310000—) csoportnál a jelenlegi helyszámozást, besorolást egyszerűen csak .folytatni kell, mivel a csoport az új helyszámozás szerint külön jelet nem kap s így a jelzet nem változik. A többi könyvcsoportnál azonban a helyszámmódosítást minden régi katalógus- cédulán át kell vezetni és a könyvet átaranyoztatni. Egyébként az Általános Gyűjteményben az új helyszámrendszer bevezetése csak alapos megfontolással és a tervszerű kivitelezés biztosításával lehetséges. A Fővárosi Könyvtárban az új helyszámrendszer bevezetése nem ismeretlen fogalom, mivel a régi raktári jelzeteit egyszer már megszüntette és helyette minden zökkenő nélkül új helyszámozási rendszert vezetett be. Minthogy a könyvtár a könyvek sokaságát foglalja magába, legfontosabb része — ezt túlzás nélkül mondhatjuk — a könyvraktár. A könyvek rendszertelen halmaza még nem könyvtár. A könyvtár igazi jellegét a könyvek elrendezése, rendszerbe állítása, használatának biztosítása s a jövő számára való megőrzése határozza meg. Ha végignézünk a könyvtárak tömegén, azt látjuk, hogy raktározási rendszerük, berendezésük kevés kivétellel elavult. A könyvtár természeténél fogva különösen raktározási rendszereiben nem tarthat lépést a minden vonalon tapasztalt gyors fejlődéssel. Mivel az újabb rendszer bevezetésével járó munka hosszabb időt igényel, a nagymultú könyvtár a raktározás öröklött, régi rendjét követni, elavult rendszerét folytatni kénytelen. Nyilvános nagyforgalmú könyvtár az újabb raktározási rendszer bevezetésével járó hatalmas feladatot csak az intézmény hosz- szabb időn át tartó bezárásával, forgalmának teljes szüneteltetésével valósíthatja meg. Forgalmának szüneteltetését hivatásának tudatában kevés könyvtár vállalja, mivel hatástalanul a szellemi élet vérkeringéséből hosszabb időre nein kapcsolód- hatik ki. így találjuk ezt nemcsak nálunk, hanem sok külföldi könyvtár esetében is. Kevés a korszerűen berendezett könyvtár. Az amerikai könyvtár is csak azért korszerű, mert az európaihoz viszonyítva múltja nincs, újabb, fiatalabb. Teljes raktárrendszerben csak az a könyvtár működhetik, amelynek épületét ennek a követelménynek figyelésével tervezték meg. Ellenkező esetben a könyvtár ehhez a rendszerhez csak többé-kevésbé képes alkalmazkodni, idomulni. A Fővárosi Könyvtár a költözködéskor a már meglévő, más célokat szolgáló épület adottságainak megfelelően a raktározási rendszerek helyes megválasztásával rendezkedett be. Hogy ez mennyire sikerült, azt abból is tapasztalhatjuk, ha szerény összehasonlítást teszünk, akár a külföldi, akár a hazai hasonló nagyságú és azonos jellegű könyvtárak teljesítményével. Ebből az összehasonlításból könnyen megállapíthatjuk, hogy könyvkölcsönzési forgalmunk nagyobb, sőt jóval túlhaladja a többi budapesti könyvtárak együttes teljesítményét. Ennek az eredménynek az elérése a vezetés, elsőrendű berendezés, kifogástalan raktári rend és szakavatott tisztviselői kar nélkül nem volna lehetséges. Gyakorlati tapasztalatainkat azzal az óhajjal írtuk le, hogy az olvasót, akinek érdekében a könyvtár működik, még simábban, zökkenéstől mentesebben támogathassuk munkájában. Ennek első és vitathatatlan alapfeltétele meggyőződésünk szerint: a jó könyvraktár.
