A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1942

Koch Lajos: Brahms-bibliográfia

131 Sztojanovits Jenő. Hubay—Popper vonósnégyes társaság Brahms-estélye. [Brahms-Abend der Quartettgesellschaft Hubay—Popper.] 114 = Egyetértés (Budapest) 1886. XII. 23. Előadásra került a c-moll zongoratrió, op. 101., cellószonáta f-dur, op. 99. ; b-dur vonóssextett, op. 18. A műsor két kéziratos szerzeményt tartalmazott. A zongorarészt Br. adta elő. A gordonkaszonáta nem tartozik Br. legsikerül­tebb alkotásai közé. Itt még a formaszépség sincs meg, amely Br. legnagyobb erénye. Annái szebb a zongoratrió. Mindenkinek gyönyörű­ségére válik. Üde, klasszikus dallamok, világos, finom szerkezet jellemzik. Legtöbb közvetlenség az Andante graziosoban van, legtöbb zenei érték az első és második tételben van. A mű hamarosan népszerű lesz. Vorgetragen wurden das Klaviertrio in c-moll» op. 101 ; Sonate für Violincello in F-dur, op. 99; Streichsextett in B-dur, op. 18. Auf dem Prog­ramm standen zwei Werke, die nur noch in Handschrift existieren und deren Klavierpart Br. spielte. Die Violincello-Sonate gehört nicht zu den gelungensten Werken Br.’ Hier ist nicht einmal die Formenschönheit vorhanden, welche die grösste Tugend Br.’ ist. Desto schöner ist das Klaviertrio. Es ist ein Werk, an welchem ein jeder sein Wohlgefallen finden kann. Frische, klassische Melodien, klare, feingebaute Kon­struktion charakterisieren das Werk. Die grösste Unmittelbarkeit ist im Andante grazioso, der grösste musikalische Wert im ersten und zweiten Satz enthalten. Das Werk wird bald populär werden. 3. Négyesek — Quartette Bagge, Selmar. [Brahms’ Kiavierquartett g- moll im Hellmesberger’schen Quartett am 16. Nov. 1862. in Wien.] = Deutsche Mu^ikzeitung (Wien) 1862. Nov. Die melodische Erfindung des Werkes ist unbedeu­tend, monoton, es fehlen die erforderlichen Gegensätze. Der allzu realistische Zigeunersatz ist schroff und unmotiviert. — Dieses abfällige Urteil Bagges wurde mit seinem Erlaubnis im Jahre 1865 von Deiters in der Leipziger Allge­meinen Musikalischen Zeitung korrigiert. Beliczay Gyula. Brahms : g-moll zongora­négyes. [Kiavierquartett in g-mol! von Brahms.] Bq 780/51 =* Zenészeti lapok (Pest) 1862. p. 79. A művet a Hellmesberger négyestársaság adta elő Bécsben 1862. XI. 16-án. A mű minden részéből a művelt zenészt lehet felismerni, akinek vannak eszméi és fel is tudja őket használni. Legnagyobb hibája azonban a keresettség. Ez annál inkább hátrányos, mert Br.-nak nincs szüksége erre. Több természetesség, kevesebb reflexió minden­esetre használna. A közönségnek legjobban a Rondo cingarese tetszett. Br. zongoraművé­szetét a rondo előadásával bizonyította be. Das Werk wurde vom Hellmesberger-Quartett am 16. XI. 1862 vorgetragen. Sämtliche Teile des Werkes zeugen für den gebildeten Musiker, der Ideen hat und sie auch benützen kann. Sein grösster Fehler aber ist, dass seine Musik oft gesucht ist und das ist umsomehr ein Fehler, da Br. nicht darauf angewiesen ist. Mehr Natür­lichkeit und weniger Reflexion möchte aller­dings nützen. Dem Publikum gefiel das Rondo Zingarese am besten. Mit dem Vortrag des Rondos bewies Br. welch’ geübter Klavier­virtuos er ist. Brahms: Zongoranégyes g-moll, op. 23. Elő­adja a Grün vonósnégyes társaság 1867. XII. 9-én a vigadó kistermében. A zongorá­nál Brahms. [Brahms : Kiavierquartett in g-moll. Vorgetragen vom Streichquartett Grün im kleinen Redouten-Saale am 9. XII. 1867.] 128 = Pesti Napló 1867. X. 19. Grün J. M. vonósnégyes társaság műsorhirdetése a Pesti Napló 1867. X. 19-iki számában. Programmveröffentlichung der Streichquartettge- sellschaft J. M. Grün in d. Nummer vom 19. X. 1867 d. Pesti Napló. Brahms: g-moll zongoranégyes. Előadta a Krancsevics vonósnégyes társaság (a zon­gorarészt Deutsch Vilmos) 1880. nov. 17-én a Vigadó kistermében. [Brahms : Kiavier­quartett in g-moll. Vorgetragen vom Streich­quartett Krancsevics (den Klavierpart Wil­helm Deutsch) am 17, Nov. 1880 im kleinen Redoutensaal.] 114 = Egyetértés (Budapest) 1880. XI. 18. Nagy érdeklődést keltett Br. zongoranégyese, amelynek zongorarészét néhány év előtt maga Br. játszotta el a Zenekedvelők termében. A mű a kiváló zeneszerző nehezen hozzáférhető, de geniális egyéniségét kitűnő mértékben tünteti föl. Az andante és rondo nagy sikert aratott. A közönség figyelmét a hosszú és nehéz mű mindvégig lekötötte. Das Kiavierquartett Br.’, dessen Klavierpart vor einigen Jahren Br. selbst im Saal der Musik­freunde spielte, weckte grosses Interesse. Das Werk zeigt uns die schwer zugängliche, aber geniale Invidualität des ausgezeichneten Kompo­nisten. Das Andante und Rondo fand bemerkens­werten Beifall. Das lange und schwerwiegende Werk fesselte die Aufmerksamkeit des Publikums andauernd. Brahms: g-moll zongoranégyes a Krancsevics vonósnégyes társaság előadásában. A zon­gorarészt Deutsch Vilmos adta elő. [Brahms : Streichquartett in g-moll im Vortrage der Streichquartettgesellschaft Krancsevics. Den Klavierpart spielte Wilhelm Deutsch.] 128 = Pesti Napló 1880. XI. 18. Az érdekes és nagyszabású mű az egyes hangszereket hatásosan alkalmazza. Szép zenei gondolatokat, erőt és kifejezést találunk. Becsét nagyban emeli a mű klasszikus formája is. In dem interessanten und grosszügigen Werk sind die einzelnen Instrumente efiektvoll ange­bracht. Wir finden schöne musikalische Gedanken, Kraft und Ausdruck. Der Wert dieser Schöpfung wird durch die klassische Form des Werkes gehoben. Brahms: g-moll zongoranégyes. Előadta a Krancsevics vonósnégyes 1881. I. 24-én. [Kiavierquartett in g-moll. Vorgetragen vom Streichquartett Krancsevics am 24. 1. 1881.] 128 = Pesti Napló 1881. I. 25. 9-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents